Mindenkinek nagyon fáj a magas infláció, de hosszabb távon még rosszabb lenne, ha elkezdenének tartósan csökkenni az árak. Nem vagyunk Amerika, hogy elbírjunk egy recessziót.
Jövőbe mutató a kérdés: a kanyarban sincs még, hogy egyáltalán az infláció lassulásáról beszéljünk, hát még arról, hogy korrigál egyes termékek vagy szolgáltatások ára. A legtöbb előrejelzés szerint a tél elejéig minimum gyorsulni fog az infláció, főleg most, hogy emelkednek a rezsi- és üzemanyagköltségek is.
De ha most emelkedik az infláció és elszabadulnak az árak, elvileg lehet olyan időszak is, amikor csökkenni fognak majd. Nos, lehet,
egyes termékek vagy szolgáltatások ára eshet, de hogy szélesebb körben csökkenjenek az árak, az valószínűtlen és nagyon szerencsétlen állapot lenne.
Ehhez meg kell érteni röviden, hogy mi az infláció.
Miért örülünk az inflációnak?
Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti. Azt, hogy mindenki egy kicsit többet fizet mindenért, a pénz értéke folyamatosan és enyhén romlik. Ez így elsőre rosszul hangzik, pedig kell:
egy egészséges, tartós infláció jelzi, hogy egy gazdaság folyamatosan bővül, mindenkinek egyre több pénze van költeni.
Olyan, mintha mindenki egy kicsit beleadna abba, hogy bővüljön a gazdaság.
Ellentéte a defláció, amikor az árszínvonal tartósan csökken, minden egyre olcsóbb lesz, a pénz értéke nő. Ez elsőre pont, hogy jónak hangzik, pedig eléggé haza tudja vágni egy ország gazdaságát. A defláció csökkenti a fogyasztást (hiszen minek vegyek most tévét, ha két hónap múlva olcsóbb lesz?), ezen át csökkenti a céges bevételeket, leépítésekben csapódik le. Ez növeli a munkanélküliséget, ami még tovább lassítja a fogyasztást. Ez egy leegyszerűsített magyarázat, de nagyjából ez a lényeg.
(És a defláció nem összekeverendő a dezinflációval, ami lassuló inflációt jelent: nőnek az árak, de egyre kisebb mértékben.)
Mitől magas itthon az infláció?
A mostani, 24 éves csúcsra pörgő inflációban nagyon sok dolog játszik közre.
- A rohamosan gyengülő forint és az ellátási láncok globális zavara miatt drágább az import,
- az emelkedő üzemanyagárakon át nő a fuvarozás költsége, ami beépül a termékárakba,
- a munkaerő-hiány felveri a fizetéseket, amit a vállalkozók beépítenek az árakba,
- élelmiszereknél az aszály és az évről évre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt kevesebb és rosszabb a termés, ami növeli az árakat,
- még csak most fognak nőni a lakossági rezsiköltségek is,
- a kormány választási pénzszórása alaposan megdobta a keresletet, ami szintén az árak növekedésében csapódott le.
Ferdítés, hogy háborús infláció lenne: ugyan a háború közrejátszik benne, de
a hazai árindexnek magyar sajátosságai is bőven vannak.
Ha most nő, csökkenhet is fog, nem?
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője azt mondta: a saját előrejelzésük szerint idén év végén fog tetőzik az infláció 20 százalék körül, de jövő év elején is még hatszázalékos lesz. Ez érdemi lassulás (tehát dezinfláció), de még mindig azt jelenti, hogy átlagos fogyasztói kosár drágulni fog a mostanihoz képest.
De ez a teljes kosarat jelenti, amit a Központi Statisztikai Hivatal állít össze. A G7 készített egy remek ábrát az inflációs kosár súlyozásának alakulásáról. Az átsúlyozás jelentőségéről és módszertanáról itt lehet bővebben olvasni.
A járvány miatt átszabták a fogyasztói kosár súlyozását. Forrás: G7, KSH.
Az átlagos inflációs kosár nagyon sok terméket és szolgáltatást tartalmaz. Könnyen lehet, hogy míg a kosár értéke nő, addig benne egyes termékek, szolgáltatások ára esni fog a jövőben. Pár példa:
- A szezonális élelmiszerek ára eshet a jövőben, ha az agrárium munkaerő-ellátottsága és versenyképessége javul, kedvezőbb lesz az időjárás, vagy csökken a szállítmányozás költsége.
- A háztartási energia ára a mostani, csökkentett rezsicsökkentés szerinti árakról várhatóan ereszkedni fog valamennyit.
- Egyes tartós fogyasztási cikkek esetében, ahol nagyon nagy az import aránya, a forint érdemi erősödése csökkenthetné az árakat.
Szolgáltatások esetében elméletileg lehetséges, de az árak itt kéz a kézben járnak a bérköltséggel. Akkor csökkenhet leginkább a szolgáltatások ára, ha az élőmunka költsége is csökken, ez pedig nem kívánatos állapot. Ha kicsit lazulnának a munkaerőpiaci körülmények, azaz nem lenne ilyen munkaerő-hiány, akkor nem szállnának el a bérek, olcsóbb lenne szolgáltatni is. Ez viszont együtt jár a munkanélküliség növekedésével és a fogyasztás csökkenésével, tehát megint csak nem járható út.
És ezek mind csak egyes termékek, a teljes inflációs kosár tartós csökkenéséhez a legtöbb termék- és szolgáltatás árának esése kell. De jó lenne ez?
Mi kell, hogy olcsóbb legyen az élet?
Ahogy Trippon Mariann mondja: az árak tartós letöréséhez, a deflációs környezethez Magyarországon súlyos recesszió kell. Magyarán akkor csökkennének tartósan az árak, ha a mostaninál is komolyabb válságba kerülnénk. Ami természeténél fogva csak mélyítené a válságot, egy lefelé tartó spirálba kerülhetne a gazdaság.
Az Egyesült Államokban épp erről van szó. Jerome Powell Fed-elnök többször elmondta: az infláció letöréséhez akár a recessziót is vállalni kell. És vállalták: technikai recesszióban van az ország, de ez még nem széles bázisú recesszió, az amerikai gazdaság a legtöbb makromutató alapján alapvetően jó állapotban van. Ráadásul a tegnapi adatok szerint csökkenni kezdett az árindex, tehát jó úton járnak.
Mi viszont nem.
- A hazai gazdaság ikerdeficites, tehát a folyó fizetési mérlegünk és az államháztartásunk egyszerre mínuszos, ami sérülékennyé teszi a gazdaságot, nagyon függünk a külső finanszírozástól,
- a hazai deviza ritka gyenge és védtelen, az árfolyam sorsa már nem a mi kezünkben van,
- a költségvetésben óriási a lyuk, amit a kedvezőtlen külső környezet, a kormány osztogatásra alapuló választási politikája és a rezsicsökkentés okozott,
- az infláció még bőven gyorsul, nem is várható, hogy egyhamar csökkenésnek induljon,
- a baráti alapon kirótt extra adóknak nincs közük az extra profithoz, vergődő ágazatokat is sújtanak, lásd a Ryanair csörtéjét a kormánnyal,
- az amerikai gazdasággal ellentétben, amelyik diktálja a világgazdasági trendeket, mi csak futunk utánuk, ritka érzékenyek vagyunk a külső környezetre, ami szintén kedvezőtlenül alakul,
- óriási a kitettségünk az orosz olaj és gáz felé, ami sérülékennyé teszi az ellátás jövőjét.
És mindezt megfejeli, hogy a piac már nem igazán hisz sem a jegybanknak, sem a kormánynak, hogy képes lenne kezelni a helyzetet. Minderről Ács Gábor kollégánk írt nemrég: az új kormány első négy hónapjából nem igazán látszik, hogy „legalább kormányozni tudnának.” A lényeg, hogy mi, az Egyesült Államokkal ellentétben rossz helyzetben vagyunk, a recesszió árnyéka is komoly következményekkel járna.
A mérleg tehát:
lehet, hogy fáj a mostani, magas infláció, de még ennél is rosszabb lenne, ha az árak széles körben kezdenének el tartósan csökkenni.
Lehet, hogy egyes termékek ára, különösen az itthon előállított élelmiszerek ára csökkenni fog, de az átlagos fogyasztói kosár értéke tovább fog nőni, még ha lassuló mértékben is.
