Bár semmilyen jogszerűtlen emelés nem történt, a nemzetgazdasági miniszter így is sokallja a banki költségeket.
Mi történt? Már csak két bank nem jelentette be, hogy emeli díjait, amire a tavalyi 3,7 százalékos infláció alapján jogosult a szektor. Várhatóan itt sem ússzák meg a drágulást az ügyfelek, ennek kapcsán pedig megszólalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, írja a Haszon.hu.
A lakossági ügyfelek idén kétféle díjemeléssel is találkoznak.
- Egyrészt, a legtöbb pénzügyi műveletet terhelő pénzügyi tranzakciós illeték kormányzat általi másfélszeres megemelése az idei évtől hárítható át a lakosságra. Ezt mára minden nagyobb hazai bank áthárította már, és ezek a változások életbe is léptek.
- A bankok számára ugyanakkor lehetőség van az előző éves infláció áthárítására is, amely a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos, már megemelt díjakra is vonatkozik. Ez 3,7 százalékos emelést jelent.
Az idei inflációs díjemeléssel és az előző két év inflációs díjemelésével együtt, 2023. január 1-től kezdve, – egymásra épülve – mintegy 40 százalékkal emelkedtek a bankköltségek. Ezen belül az átutalások és a készpénzfelvételek díjai viszont nem 40 százalékkal emelkedtek, hanem 109 százalékkal, mivel ebben a hatásban pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres megemelkedése is benne van.
A banki számladíjak jelentősen emelkednek. Ez nem indokolt, ezért ha kell, itt is lépni fogunk!
– írta hétfői Facebook-bejegyzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Kontextus. A nagyobb bankok közül már csak az Erste Bank és a Gránit Bank nem jelentett be inflációs díjemelést az idei évre (legutóbb az MBH és a Raiffeisen jelentett be emelést), nem kétséges azonban, hogy hamarosan ők is megteszik ezt.
Kedvezmények. A bankok az árak emelkedését különböző kedvezményekkel próbálják időlegesen enyhíteni, a legtöbb banknál elérhető valamilyen kedvezményes konstrukció. Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e arra, hogy a nemzetgazdasági miniszter ne „lépjen” semmit.
