A járvány előtti helyzethez tér vissza a magyar munkaerőpiac: óriási a hiány, de sokan még mindig rabszolgabérért dolgoznak. Versenypiaci, kutatóintézeti és állami szakember is megszólalt az 59. Közgazdász Vándorgyűlésen a munkaerőpiaci aktualitásokat körbejáró panelbeszélgetésen.
Zöld-Nagy Viktória, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára, Palócz Éva, a Kopint-Tárki Kutatóintézet vezérigazgatója, valamint Baja Sándor, a Randstad Hungary cseh-magyar-román piacának ügyvezetője beszélgetett a Közgazdász Vándorgyűlésen Kamasz Melindával, a Növekedés.hu főszerkesztőjével. A panelbeszélgetésen a szakemberek véleményezték a kormány járványkezelési programját, az ismét magaslatokba hágó bérfeszültséget és a minimálbér mértékét is.
Matolcsy: az infláció közellenség, a harcot megkezdtük
A járványhelyzet után is hatalmas a munkaerőhiány
Gyorsan tért magához a munkaerőpiac: visszatértek a 2019-es kihívások. A válságnak a legmélyebb pontján kb. 120 ezer fővel kevesebben dolgoztak a munkaerőpiacon – azóta viszont nagyjából 56 ezer fő sikeresen elhelyezkedett.
„Sokat segítettek azok az intézkedések, amiket a kormány azonnal bevezetett – mondta Zöld-Nagy Viktória, az ITM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette:
a járványkezelés későbbi időszakaiban már nem csak a munkahelyek megtartása, hanem a teremtése is fókuszba került.
Ha a keresleti-kínálati piacot vizsgáljuk, látni, hogy már ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, mint a pandémia előtt.
Hiába növekszik rohamosan a foglalkoztatottak száma, ha a termelékenység nem követi szorosan. Felhígult a munkaerőpiac, mondja Palócz Éva. Fotó: Daniel McCullough, Unsplash
Ilyen kihívás lehet a foglalkoztatottak száma mellett a termelékenység növekedése. A V4-ek (Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia) és Románia átlaga alatt fut hazánk a termelékenységi mutatókban: a foglalkoztatással nincs gond,
az egy foglalkoztatottra eső hozzáadott érték azonban jelentősen lemaradt regionális szinten,
hangsúlyozta Palócz Éva.
„A GDP-növekedés nagyjából átlagos volt a régióban, a foglalkoztatottak számának növekedése viszont kimagasló a környező országokhoz képest. Ugyanakkor ez nem járt együtt a termelékenység megfelelő, gyorsabb növekedésével – felhígult a munkaerőpiac. Nem a munkahely-teremtéssel kell foglalkozni, hanem a minőségi munkahely és munkaerő megteremtésével” – tette hozzá a szakember. Ezt a problémakört az is mélyíti, hogy az egyes EU-s és állami támogatásokhoz való hozzájutás feltétele a munkaerő megtartása volt, de sokkal célravezetőbb lenne a fejlesztési támogatások munkaerő–képzéssel való összekapcsolása.
Esze ágában sincs senkinek, hogy visszamenjen vendéglátósnak
Hatalmas rendszerszintű probléma lehet a feketén való foglalkoztatás, amit főleg a vendéglátásban alkalmaznak előszeretettel a munkaadók. Az sem segíti a gazdaságot, hogy elöregedünk:
151 ezren mennek nyugdíjba, a munkaerőpiacra még nem feltétlen belépő 18 éves korosztály 98 ezer fő
– hívta fel a figyelmet a beszélgetésen Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. HR-szolgáltató ügyvezető igazgatója. Ez egy munkapiaci feszültséget eredményez. A külföldi befektetők tolonganak a magyar piacon, több száz állást ide hoznak, a szolgáltató-termelő szektorok szerencsére bővülnek, tette hozzá a szakember. A foglalkoztatásban azonban még Csehországtól is elmaradunk,
ami a fekete foglalkoztatás miatt lehet, ezzel az államnak le kell számolnia, mondta Baja Sándor.
A vendéglátóipart érintette a legrosszabbul a válság. Hiába indult újra nyáron a szezon: sok volt munkavállalónak esze ágában sincs visszatérni. Fotó: Alexander Popov, Unsplash
Esik a foglalkoztatás az idősebb korosztályban is, a fiataloknál is magas a munkanélküliség, amit a diákszövetkezetek szűk keresztmetszete okozhat. Pozitív hírként látja azonban, hogy egyre több külföldi magyar térne haza a munkaerőpiacra.
A Randstad ügyvezetője a kormány intézkedéseivel kapcsolatosan is árnyalja a képet:
„Megkérdezném a több ezer idegenvezetőt Budapesten, hogy ők mennyire voltak boldogok. A mai napig egy büdös fillért nem keresnek.
Nincsenek turisták Budapesten” – felelte Kamasz Melinda moderátor kérdésére Baja Sándor. A vendéglátósokat felszívta a piac, a szolgáltatóközpontok, és így éjszakázások, hétvégi munka nélkül dolgozhatnak magas, bejelentett bérek mellett, így várhatóan nem is fognak visszamenni a vendéglátásba.
Sokkal több támogatást kapott a turizmus máshol
Palócz Éva szerint nem volt itthon elegendő a turisztikai szektor támogatása a járványhelyzet kezelése alatt. Míg Ausztriában és a nyugati államokban a kormányok direkt stratégiát építettek arra, hogy megtarthassák a munkaerőt, mert ha elengedik őket, nagyon nehéz a szektorba visszacsábítani az embereket.
„A magyar fizetéseket terhelő adóék az elmúlt években jelentősen javult, azonban további állami támogatások szükségesek ahhoz, hogy magasabb béreket lehessen fizetni” – mondta Palócz Éva. Ez talán az elvándorlást is csökkentené.
A divatszakmákban is egyre nehezebb embert találni, eddig ezzel nem volt probléma. A Randstad-vezér Baja Sándor szerint még a toborzási szakemberekért is harc folyik a vállalati szektorban, hiszen senki sem talál magának munkaerőt. Fotó: Kraken Images, Unsplash
A kormányzati, szektor-specifikus támogatás Zöld-Nagy Viktória szerint később, de érkezett például az önfoglalkoztatóként működő idegenvezetők felé is. A fekete foglalkoztatás azonban valóban nehézségeket hozott a pandémiában is, tette hozzá a helyettes államtitkár. „Folyamatosan dolgozunk a gazdaság fehérítésén, sok törvényi garancia biztosítja már az ellenőrök munkáját is.
2015 óta többen jönnek haza is, mint amennyien kimennek.”
A KSH 8,5 százalékos versenyszférai béremelkedést érdekesnek találja Baja Sándor, hiszen a piacon tavaly többségében elmaradtak a bónuszok. Mostanra azonban a minden szektorban jelen lévő munkaerőpiaci hiány nagyon gyorsan emelte a béreket az utóbbi hetekben is, a divatszakmák embereiért is megküzdenek a toborzók – akikért szintén harc folyik a vállalati szektorban.
Sokan még mindig rabszolgabérért dolgoznak
A versenyszférában sokszor hajmeresztő képtől azonban jelentősen eltér a kormány által tervezett munkabér-emelés.
„A kormány által tervezett, nettó 133 ezer forintos munkabérből szerintem nem lehet megélni.
Ha ezt valaki nem tudja kifizetni, fejezze be, amit csinál. A 200 ezer forint még mindig rabszolgabér” – mondta Baja Sándor.
Rabszolgabér a bruttó 200 ezer. Ráadásul az ókori Rómában a rabszolgák kenyeret és szállást is kaptak – mondta Baja Sándor az 59. Közgazdász Vándorgyűlésen. Fotó: Alex Kotliarsyi, Unsplash
Ezzel szemben egy pályakezdő mérnököt 450-500 ezer forintos bruttó fizetéssel, a pénzügyi szolgáltatóközpontokban 350-400 ezer forinttal már nem lehet találni, főleg, ha ehhez még az angolon felüli nyelvtudás is párosul. A felfutás a kelet-európai régióban általánosan megtalálható, nyugati országokhoz való bérfelzárkózást okozza. „A magyar nettó bérek még azonban mindig lemaradnak az EU27-es átlagtól, de a termelékenység és a hozzáadott érték növekedése nélküli béremelkedés bérinflációhoz vezet” – tette hozzá Palócz Éva.
A bérek emelkedése pedig az inflációra is negatív hatással van, ráadásul egy negatív spirál is beindulhat:
egy ötszázalékos béremelés hatását elmossa az ugyanakkora infláció, a további emelések azonban az inflációt is ismét növelhetik.
Borítókép: Clem Onojeghuo
