Rekordösszeget tettek félre tavaly azok, akiknek volt miből. Mások a magas kamatok mellett is kénytelenek voltak magukat újabb adósságba verni, és ezért a hitelek is csúcsot döntöttek – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu.
Mi történt? Soha ennyi pénzzel nem gazdagodott még a magyar lakosság, mint tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett előzetes adataiból. Mint írják, rekordösszeget, vagyis 5553 milliárd forintot takarítottak meg tavaly a magyar háztartások, ehhez járult még további 5756 milliárd forintnyi, szintén történelmi csúcsnak számító hozam, ennek köszönhetően a pénzügyi vagyon 96 433,5 milliárd forintos, soha nem látott magasságba repült. Legalábbis azoké, akik meg tudtak takarítani a magas infláció közepette is.
Mi áll a háttérben? A jegybank vagyonfelmérése szerint a pénzügyi vagyon nagyrészt a felső 10 százaléknál összpontosul, gyakorlatilag a vagyon kétharmadát a háztartások tizede birtokolja. A szegényebbek vagyona döntő részben ingatlanban van, ez a háztartások pénzügyi számláiban nem jelenik meg.
Mennyi az annyi? 2023-ban a háztartások készpénzállománya csökkenni kezdett, összesen csaknem 100 milliárd forintnyi készpénz tűnt el a párnacihából. Az év végén még így is nagyon sok, 6572 milliárd forintnyi készpénz volt a lakosságnál. Folyószámla-betétekben az év végén 10 128 milliárd, egyéb, például lekötött betétben nem egészen 4 ezer milliárd forint maradt 2023 végére. Úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (például kötvény, kincsárjegy, jelzáloglevél) 2932 milliárd forintnyi friss pénz ment tavaly. Az állampapír volt a legnépszerűbb, hosszú futamidejű államkötvényekbe 2540 milliárd forintot tett be a lakosság, és az év végére összesen 12 254 milliárd forintnyi magyar állampapír volt a háztartásoknál.
Mi a probléma? Nemcsak a megtakarítások vannak a csúcson, de a háztartások adóssága is. Ráadásul feltételezhető, hogy a tartozásokat nem ugyanazok a háztartások halmozták fel, amelyek megtakarítottak, hanem a szegényebbek. A kötelezettségek állománya több mint 514 milliárd forinttal emelkedett tavaly, és első ízben a történelme során átlépte a 15 ezer milliárd forintot. Ennek a legnagyobb részét a pénzügyi cégektől felvett hitelek tették ki, 12 568,5 milliárd forintot. A lakáshiteleknél viszonylag kicsi volt a növekedés, nettó 155 milliárd forintnyit vettek fel tavaly, fogyasztási és egyéb hitelből csaknem 190 milliárdnyit.
A magas kamatok a jelek szerint csak a lakáshitelek iránti keresletet fogták vissza, a fogyasztási hitelekét nem (ilyenek a legnagyobb tételt kitevő személyi kölcsönök is). Ez annak lehet a jele, hogy sokan finanszírozhatták a napi megélhetéseiket is bankhitelekből
– hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
