Folytatta a kamatemelési ciklust a Magyar Nemzeti Bank, valamint további szigorító intézkedéseket is belengetett az őszre Virág Barnabás alelnök. Ezzel részben a saját korábbi intézkedéseit is korrigálni kényszerül a jegybank.
További 100 bázisponttal emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a jegybanki alapkamatot, ami így már 18 éve nem látott szintre, 11,75 százalékra emelkedett. A döntés láttán joggal érezhettük azt, hogy hozta a kötelezőt az MNB: a 100 bázispontos emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak, valamint a múlt havi szigorítás mértékével is megegyezett.
A Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás MNB-alelnök úgy értékelt, hogy a kamatemelés határozott folytatásáról döntöttek. Ezen kívül további szigorító intézkedéseket is bejelentett, amivel a bankok szabad pénzmennyiségét igyekeznek lekötni:
- a bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát 1-ről 5 százalékra növelik,
- az MNB a jövőben rendszeres diszkontkötvény-aukciókat hirdet (szintén a bankok számára),
- valamint hosszú lejáratú betéti eszközt vezetnek be.
A három új elem ősszel jelenik meg a jegybanki eszköztárban. A konkrét részletekről előbb még a hazai szereplőkkel fognak egyeztetni, de az biztos, hogy mindegyik elem kamatozását az alapkamathoz fogják kötni.
Miért kellenek az új eszközök?
Nem elegendő csak a kamatokat megfelelő szintre növelni, ennek egy hatékony monetáris transzmisszióval is párosulnia kell
– indokolta a Monetáris Tanács döntését Virág Barnabás. A transzmisszió hatékonysága azt jelenti, hogy a szigorító intézkedések, alapkamat-emelések ne maradjanak meg a jegybank szintjén, hanem sok áttéten keresztül, a kereskedelmi bankok közvetítésével lecsorogjanak a hazai gazdaságba is.
Ezt a lecsorgást ugyanakkor korlátozza, ha a bankok továbbra is hatalmas pénzmennyiség felett rendelkeznek, amit szabadon tudnak a vállalatok és a háztartások felé hitelezni. Ez tényleg alááshatja a jegybank szigorító szándékát, hiszen az emelkedő kamatok többek között a hitelezés fékeződésén keresztül is kifejtik az inflációt hűtő hatásukat.
A banki likviditásbőség kialakulásában ugyanakkor az MNB is tevékeny szerepet játszott:
2020-21-ben a koronavírus-járvány idején a gazdasági aktivitás ösztönzésére csaknem 11 ezer milliárd forintot pumpált a jegybank a magyar gazdaságba, ez a hatalmas összeg pedig nem tűnt el a bankrendszerből.
Virág szerint az egyhetes betétben tartott banki likviditás 9500-9700 milliárd forintra tehető, ennek legalább a felét szeretnék lekötni az új eszközökkel.
Energia, aszály, infláció
A jegybank makrogazdasági helyzetképét ismertetve Virág azt mondta:
az infláció tovább emelkedhet a következő hónapokban, augusztusra 15-16 százalékos áremelkedést várnak a júniusi előrejelzésük alapján.
Európában a magas energiaárak mellett a nyári aszályhelyzet is emeli az inflációs hatásokat.
Mindeközben a világgazdaságban a recessziós félelmek is erősödtek. Az MNB-alelnök szerint komoly erő van a hazai gazdaságban, hiszen a második negyedévben úgy tudott 6,5 százalékkal nőni a GDP, hogy már érvényesültek a háború hatásai. A harmadik negyedév már egyáltalán nem fest ilyen rózsásan: az eddig eltelt másfél hónapban beérkezett adatok alapján a jegybanki becslés nullához közeli éves gazdasági növekedést vetít előre.
Azonban Virág szerint ezek ellenére sem beszélhetünk még stagflációról, ami akkor következik be, ha tartósan magas infláció mellett a gazdasági teljesítmény is stagnál. Utóbbi ugyanakkor nem csak a GDP-ben, hanem a hitelezésben és a munkaerőpiacon is jelentkezik, a foglalkoztatottsági adatok pedig egyelőre kedvezően alakultak.
Amire nem kaptunk választ
Nem szeretnék számháborúba bocsátkozni”
– ezzel hárított el két fontos kérdést az alelnök, miszerint:
- hol tetőzhet az infláció,
- és meddig tarthat a kamatemelési ciklus.
Az infláció lefutásáról majd a szeptemberi inflációs jelentés fog pontosabb képet mutatni, a kamatemelési ciklus pedig alapvetően az inflációs kilátásoktól függ, valamint attól, hogy mikor fog tudni megállapodni egymással a magyar kormány és az Európai Bizottság.
A kamatemelés hírére erősödni kezdett a forint az euróval szemben: az árfolyam 407 forintról 406 alá csökkent, a sajtótájékoztató idején pedig 403 forint alatt is járt. Jelenleg ismét 405 körüli szintre rendezkedett be a hazai fizetőeszköz.
