Az eddigi szinten tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, a kamatfolyosó felső szélét viszont 100 bázisponttal 19,5 százalékra csökkentette. Az irányadó kamat is 100 bázisponttal csökken, a lépésekről Matolcsy György MNB-elnök tartott sajtótájékoztatót.
Nem változtatott a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjén, ami megfelelt a piaci várakozásoknak. Tovább szűkítette ugyanakkor a kamatfolyosót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén, közölte az MNB. A döntéssel a kamatfolyosó felső széle 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkent. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.
Elhúzódhat az infláció normalizálódása
Bár a kormány többször hangsúlyozott célja az inflációt év végére egyszámjegyűre csökkenteni, az MNB a kamatdöntés után kiadott sajtóközleményében azt írta, a maginfláció trendjének lassú változása arra utal, hogy az infláció normalizálódása a korábban vártnál hosszabb folyamat lehet. Ezzel együtt globálisan
egyre több országban figyelhető meg az inflációs fordulat.
A világgazdaság lassulása, az energia- és nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése a globális dezinfláció folytatódását vetíti előre. Kifejtetteék: a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. A következő hónapokban várhatóan tovább folytatódik a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése, amihez az év közepétől a bázishatások erősödése is érdemben hozzájárul. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Az infláció 2023-ban 15,0–19,5, 2024-ben 3,0–5,0, 2025-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul
a jegybanki várakozások szerint. A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges.
Matolcsy: mielőbb el kell törölni az ársapkákat
Matolcsy György sajtótájékoztatót is tartott kedden délután a monetáris politika aktualitásairól. A Portfolio tudósítása szerint Matolcsy kifejtette: az általános inflációs környezet, az ársapkák, valamint a 2022-es indokolatlanul magas költsévetési hiány okozták a magyar infláció megugrását. Az infláció természete pedig olyan, hogy a gyors megugrás után nehezen jön vissza.
Fontos kijelentések Matolcsytól:
- tavaly szeptemberben úgy látták, hogy a 13%-os alapkamat elegendő lesz az infláció megfékezéséhez, azonban ezek után rengeteg negatív hírt kapott a magyar gazdaság és a világ.
- Pénzügyi instabilitási kockázat lépett fel, amit október 14-én egy nagyon erélyes lépéssel kezeltek. Szerinte, ha az MNB nem reagált volna ilyen erélyesen és nem választotta volna el az alapkamatot és az irányadó kamatot, akkor nagy baj lett volna.
- az államháztartási egyensúly romlása specifikus és sajnálatos ok a magyar infláció mögött. Emellett bizonyosan vannak olyan magyar okok, melyek az elején jól hatnak az inflációra, de utána a megugrását okozzák, ezek az ársapkák és egyéb intézkedések. Ezért is javasolják a kormánynak, hogy ezeket az ársapkákat minél előbb vezesse ki és vezessen be szigorúbb felügyeleti rendszert.
