A nyár óta szokatlanul magas szinten lévő inflációt elsősorban az élelmiszerek drágulásához köti a jegybank. A reálbér-csökkenést már markánsabbnak látják, mint szeptemberben, a lakosság ezt biztosan meg fogja érezni.
Közzétette inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és ebből úgy tűnik, kemény tél elé nézünk. Jövő évre szóló kilátásaiból már kedden, az év utolsó kamatdöntése után többet is megosztott a jegybank, ahol több várakozásán is jelentősen módosított a szeptemberben megfogalmazott jóslataihoz képest.
A teljes inflációs jelentésben a jegybank a magyarországi infláció további emelkedését várja, és csak a jövő év második felében csökkenhet érdemben. A 2023-as maginflációt 14,9 és 17,4 százalék közöttire becsüli az MNB, eközben a keresetnövekedésre 9,8-10,8 százalék közötti az előrejelzés.
A szélsőértékek alapján a reálkereset csökkenése akár 5,1-6,6 százalék is lehet, ami túlmutat a jegybank szeptemberi, közel 4 százalékos előrejelzésén.
Az előrejelzés szerint lassulni fog a gazdaság, elsősorban a belső kereslet visszaesésének hatására, amihez a csökkenő reáljövedelmek és a növekvő vállalati költségek egyaránt hozzájárulnak.
A jelentés felütése, hogy az orosz-ukrán háború továbbra is jelentős bizonytalanságot okoz a kelet-közép-európai régióban. A forint árfolyama változóan alakult az euróval szemben, a főbb devizákkal szembeni mélypontját szeptember végén, illetve októberben érte el.
Tovább drágul az élelmiszer
A novemberi, 22,5 százalékos inflációt az MNB elsősorban az élelmiszerek drágulásának tudja be. A nyár óta bekövetkezett emelés több mint a fele az élelmiszerár-emelkedésnek köszönhető, amelyet az MNB szerint a magyar élelmiszeripar hatékonysági és termelékenységi problémái is magyaráznak.
Az infláció növekedése azonban nem áll meg, még a télen tetőzhet valahol 23 és 26 százalék között, és már a jegybank is elismeri, hogy az árstopok nem segítenek fékezni a pénzromlást.
Az élelmiszerek átlagosan 29,7 százalékkal drágulhatnak jövőre – az 2022-es árváltozásokból fakadó áthúzódó hatást is beleszámítva.
A munkanélküliség ugyan nőhet az MNB szerint, de nem nagy mértékben, és csak átmenetileg. Munkaerőpiaci összeomlástól tehát nem kell tartani. A romló gazdasági kilátások miatt a magánszektor hitelbővülése tovább lassulhat, írják.
Frissítés: cikkünk korábbi verziójában – az inflációs jelentésben feltüntetett mértéknek megfelelően – 42 százalékos éves átlagos élelmiszer-drágulásról írtunk. A jegybank azóta módosította ezt az értéket a jelentésben 29,7 százalékra, ennek fényében mi is módosítottuk a cikk erre vonatkozó részét.
