A 2024 őszi bértárgyalások két szempontból különlegesek, közölte az egyik legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviselet. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a következő évek lehetséges bérpályájáról is állást foglalt.
Mi történt? Az MGYOSZ a Forbes.hu-nak is eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a 2024 őszi bértárgyalások két szempontból különlegesek:
- Az EU minimálbér direktívájához illeszkedő megállapodást kell kötni.
- A kormány felvetette egy 3 éves megállapodás megkötését, és a szociális partnerek is nyitottnak mutatkoznak erre. (A 2016-ban kötött 6 éves megállapodást mindhárom fél sikeresnek ítéli, habár az a mainál sokkal kiszámíthatóbb körülmények között született, és ellentétben a jelen költségvetési helyzettel, a kormány komoly járulékkedvezményt tudott felvállalni.
Kontextus. A béreket a VKF-en (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) tárgyalják a szociális partnerek. Az MGYOSZ közleménye szerint itt megállapodtak abban a célban, hogy 2027-től a tárgyalásokat megelőző 12 hónap rendszeres bruttó átlagkeresetének (ez magasabb, mint az átlagos alapbér) 50%-át elérje a tárgyalt év minimálbére.
Mi következik ebből? Ezt úgy lehet elérni, ha a következő három évben a minimálbér növekedési üteme évente 2 százalékkal meghaladja az átlagbér növekedését. Ez elkerülhetetlenül bértorlódáshoz vezet, amit az érdekelteknek el kell fogadniuk, írta az MGYOSZ.
Mi jön ezután? A munkáltatók szerint az átlagbéreket a piaci folyamatoknak kell meghatározniuk, ellentétben a törvényben szabályozott minimálbérrel. Éppen ezért egy többéves bérmegállapodás racionálisan csak a gazdaság teljesítményén alapuló, paraméterezett szerkezetben köthető meg.
