Inkább zsebpénzt, mint bankszámlát kapnak a magyar gyerekek: míg saját bankszámlát a gyermekek 22 százaléka, addig zsebpénzt 65 százaléka kap – ez utóbbi mértéke leginkább a lakóhelytől és az életkortól függ. A költőpénz biztosítása a falvakban elterjedtebb.
A magyar szülők alkalomszerűen beszélnek csak 18 éven aluli gyermekükkel pénzügyekről, először leggyakrabban 3 éves korban kerül elő a téma – derült ki a Regio Játék megbízásából az NRC által készített reprezentatív kutatásból. Az összegyűjtött forintokat legtöbbször élelmiszerre, szórakozásra és ruhákra költik a gyermekek. (Az adatok 2018 őszén, a 25–55 éves hazai lakosság körében készült, 500 fős reprezentatív adatfelvétellel történő kutatásán alapulnak. A játékforgalmazó ezt egészítette ki saját felmérésével, melyben 1742, 14 év alatti gyermeket nevelő szülőt kérdeztek meg a pénzügyi neveléshez kapcsolódó szokásairól, véleményéről.)
A szülők ugyan már a 3–6 évesek több mint felével (55 százalék) beszélgetnek a pénz fogalmáról, az ilyen alkalmak igazán az általános iskolásoknál sokszorozódnak meg. Rendszerességről azonban egyik 18 év alatti korosztály esetében sem beszélhetünk,
a 7 éven felüliek kicsivel több mint kétharmadával eseti jelleggel beszélnek csak otthon pénzügyi témákról.
A játékforgalmazó a témát kiegészítő saját kutatásából az is kiderült, hogy a magyar családok egyharmadában az édesanya felelőssége a gyermek pénzügyi nevelése, a többi esetben a két szülő együtt oldja meg a feladatot, az irányelvek tekintetében szinte teljes összhangban. Leggyakrabban 3 éves korban (25 százalék) beszélnek először otthon a témáról, sőt van, ahol már a 2 éves gyermeket (17 százalék) is elkezdik beavatni a pénzzel kapcsolatos kérdésekbe. Összességében elmondható, hogy az első általános iskolás becsöngetéskor a tanulók 80 százaléka rendelkezik pénzügyeket illető információkkal.
Falun kapnak legnagyobb eséllyel zsebpénzt a gyerekek
Tízből hét család a témakör bemutatásához különféle játékokat is segítségül hív, sorrendben a Gazdálkodj okosan! és a Monopoly társasokat, valamint boltos szerepjátékokat.
A pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez jó alap lehet egy saját bankszámla nyitása is, ám a reprezentatív felmérés alapján azzal a 18 éven aluli gyermekek mindössze 22 százaléka rendelkezik,
minden második esetben olyannal, amihez még nem férhet hozzá. Zsebpénznek azonban már többen örülhetnek, a 18 éven aluliak 65 százaléka kap költőpénzt havonta. Az óvodáskorú gyermekek többsége (55 százalék) kevesebb mint 500 forintból, az alsósok már 1–2 ezer forintból (36 százalék) vagy 500–1000 forintból (29 százalék) gazdálkodhatnak. Az általános iskola felső tagozatába járók havi 2–5 ezer forintra (33 százalék), 500–1000 forintra (30 százalék), illetve 1–2 ezer forintra (22 százalék) számíthatnak, a 15 évnél idősebb társaik pedig 2-5 ezer forint (40 százalék) közötti vagy 5000 forint (27 százalék) feletti havi betevőben részesülnek.
Lakóhely szerint is van eltérés, falun például sokkal elterjedtebb (70 százalék) zsebpénzt adni, a városokban a szülők kétharmada, míg Budapesten kicsivel több mint fele (54 százalék) biztosít havi költőpénzt gyermekének.
Ételre, szórakozásra és ruhákra megy el a költőpénz
Az óvodáskorú gyermekek leginkább még a gyűjtögetés fázisában vannak, esetleg ételre, italra költik havi zsebpénzüket, ez nem változik a 7-10 évesek esetében sem, kiegészítve, hogy minden ötödik ilyen korú gyermek vásárol játékot is a saját pénzéből. 11 év felett már megjelenik a szórakozás is – tízből egy gyermek költ kikapcsolódásra –, a 15 éves vagy idősebb tinédzserek pedig ruhákra és egyéb kiegészítőkre sem sajnálják már zsebpénzüket. „Saját kutatásunkból az is kiderült, hogy a költőpénz nem jár mindenkinek alanyi jogon, ugyanis a szülők kétharmada leggyakrabban a jó iskolai eredményhez és magaviselethez, valamint az otthoni teendők elvégzéséhez köti a zsebpénzhez jutást” – zárta Gyaraki Dávid, a játékforgalmazó cég marketingvezetője.
A Regio Játék sztoriját a Forbes 2018. szeptemberi számában írtuk meg.
Borítókép: Artem Bali / Unsplash
