Ha rezsimváltás jön Venezuelában, az olajszektor támogatására szükségük lesz. Ugyanakkor a világpiacon most sokan nem örülnének egy felpörgő venezuelai termelésnek. Milyen forgatókönyvek jöhetnek az olajpiacon?
Az Egyesült Államok egy katonai akcióban elrabolta a venezuelai elnökötn Nicolás Madurót és feleségét, akiket narkoterrorizmus és egyéb vádak miatt New Yorkban állítanak bíróság elé. Minden más egyelőre bizonytalan. A hatályos venezuelai alkotmány szerint Delcy Rodríguez lép Maduro helyébe, ő 2018 óta Venezuela alelnöke. Kérdés, mi lesz Trump következő lépése.
Trump bejelentése
Az amerikai elnök, Donald Trump helyi idő szerinti délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, amerikai cégek veszik át az olajipart, infrastrukturális befektetésekkel akarják újra termőre fordítani az államosított iparágat. Az olajembargó ugyanakkor marad. Az elnök azt is mondta, hogy amíg Maduro embereitől át nem veszik a hatalmat, addig az Egyesült Államok irányítja majd a hatalmas olajvagyonnal rendelkező Venezuelát.
Trumpot arról kérdezték, hogy az akció miként befolyásolja az Egyesült Államok kapcsolatait Kínával, Oroszországgal és Iránnal az olaj szempontjából.
Válaszában ezt mondta: „Oroszország… amikor majd rendezzük a dolgokat. De ami azokat az országokat illeti, amelyek olajat akarnak, mi az olajüzletben vagyunk – el fogjuk adni nekik.”
Az Egyesült Államok új vezetőt ültet majd hatalomba, vagy inkább háttérbe vonul? Ha a friss Nobel-díjas María Corina Machado, akit sokan Venezuela legitim vezetőjének tartanak, kerül hatalomra, vajon a kormányzati apparátus és a hadsereg mögé áll, vagy ellenállás alakul ki, ami káoszhoz vezethet? De mit jelent mindez az olajpiac számára?
Olaj és politika
Mivel az események egy hosszú ünnepi hétvégét követően zajlanak, az olajpiacok egyelőre zárva vannak. Általában egy jelentős olajtermelő országban bekövetkező politikai zavar esetén az árak megugranak, ha csak néhány órára vagy napra is.
Venezuela szerepe azonban ma már csak árnyéka korábbi önmagának: az export nagyjából napi 500 ezer hordó.
Tekintve, hogy a globális piacon jelenleg ennek körülbelül négyszeresét kitevő többlet kínálat van, egy ilyen volumen kiesése legfeljebb az első órákban lehet érezhető. De milyen forgatókönyvek jöhetnek hosszabb távon?
Maduro jelentős támogatottsággal bírt a hadseregben és az államigazgatás egyes részeiben, ezt lényegében a még rendelkezésre álló olajbevételekből „vásárolta meg”. Őt és elődjét, Hugo Chávezt a szegényebb társadalmi rétegek is támogatták, akiknek helyzetét nagylelkű szociális programokkal igyekeztek javítani. Bár ez hozzájárult hatalmon maradásukhoz, az agresszíven államközpontú gazdaságpolitika által okozott gazdasági rombolás miatt ez a támogatottság mára valószínűleg meggyengült. Ahogy Maduróról írt portrénkban is kiemeltük: a populista-szocialista fordulat előtt Venezuela a térség egyik leggazdagabb és legstabilabb országa volt.
Hogy áll a venezuelai olajszektor?
Ez alapján széles körű ellenállás kialakulása nem tűnik valószínűnek. De mi történhetne egy Machado vezette kormány alatt?
Az olajellátás szempontjából a legnagyobb kockázatot az jelentené, ha az olajipari dolgozók megtagadnák a munkát, vagy akár szabotálnák a termelést, ez esetben a kiesés nem napokig, hanem hónapokig tarthatna.
Ugyanakkor a rezsim igyekezett megőrizni az ágazat támogatását, és a dolgozók elszegényedéséről szóló beszámolók alapján valószínűbb, hogy a többség legalább passzívan reagál Maduro bukására. Még azok is, akik esetleg lojálisak voltak a kormányhoz, tisztában vannak az országot sújtó általános pusztulással. Ha az új rezsim ellenzéke képes lenne általános ellenállást és tüntetéseket szervezni, az olajipari dolgozók aktívan is akadályozhatnák a termelést, ez azonban kevéssé valószínű.
Fontos látni, hogy az iparág évek óta forráshiányos, ugyanakkor a termelés visszaesése megfordítható.
Már az alapvető karbantartási munkák is akár napi 500 ezer hordóval növelhetnék a kitermelést négy–hat hónapon belül, amint ezek a munkák megkezdődnek. Ha Machado és szövetségesei viszonylag gyorsan megszilárdítják politikai hatalmukat, a helyreállítás hónapokon belül elindulhat. Ha viszont az ellenzék képes lesz akadályozni az új kormány teljes ellenőrzésének kialakítását, a folyamat jóval hosszabb időt vehet igénybe.
Az olajipar számára reális forgatókönyv, hogy a kezdeti napokban rövid ideig leáll a termelés, majd a kivitel visszatér a bukás előtti szintre, vagyis nagyjából napi 500 ezer hordóra.
A piacról korábban visszatartott olaj feltehetően az Egyesült Államok engedélyével jelenhet meg újra, de ezek a mennyiségek várhatóan nem jelentősek.
Mit a helyzet a világpiacon?
Jó esély van arra, hogy a nyárra a termelés eléri a korábbi szinteket, év végére pedig akár további napi 500 ezer hordóval is nőhet. Ez önmagában nem lenne elég ahhoz, hogy komoly nyomást gyakoroljon az árakra, de egy már eleve túlkínálatos piacon ez újabb terhet jelent. Egy új venezuelai kormány minden bizonnyal a lehető leggyorsabban próbálná növelni a kitermelést, és aligha lenne hajlandó eleget tenni az OPEC+ visszafogásra vonatkozó kéréseinek.
Hosszabb távon Venezuela óriási készletekkel rendelkezik, és jelentős, jelenleg alulhasznosított termelési kapacitása van, elsősorban a karbantartás hiánya miatt. Ezek helyreállítása könnyebb lenne, mint új kapacitások kiépítése a világ számos más részén – feltéve, hogy olyan kormány alakul, amely képes szerződéseket kötni és befektetéseket vonzani.
Irak esetében, Szaddám Huszein bukása után, évekbe telt az olajipari jogszabályok átalakítása. Bár ez kevésbé valószínű a Maduro utáni Venezuelában, nem zárható ki teljesen.
Az idei olajpiac már most is komoly nyomás alatt áll. Az árakat jelenleg leginkább az Iránnal és Oroszországgal szembeni esetleges szigorúbb szankciók támogathatnák, különösen egy magabiztosabb Trump-adminisztráció alatt.
Az OPEC+, Szaúd-Arábia és az új venezuelai kínálat növekedése azonban valószínűleg fedezetet ad majd a kitermelési kvóták csökkentésére – nemcsak a venezuelai többlet ellensúlyozására, hanem azon túl is. A jelenlegi helyzet ezt gyakorlatilag szükségessé teszi.
Borítókép: Megperzselt terület a caracasi La Carlota repülõtéren, miután robbanások és alacsonyan szálló repülõgép hangja hallatszottak a venezuelai fõvárosban 2026. január 3-án. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest. Fotó: MTI/AP/Matias Delacroix
