Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, de nemcsak ők lehetnek elégedettek.
Mi történt? Elképesztő vagyongyarapodáson vannak túl az első negyedévben a magyarországi háztartások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett előzetes adatai szerint több mint 4000 milliárd forinttal nőtt a vagyon egyetlen negyedév alatt, amit ha átlagosan elosztanánk, egymillió forintot jelentene háztartásonként. A szórás azonban nyilván hatalmas, vannak, akik sok tízmillió forinttal vagy még többel gyarapodtak, mások pedig semmit sem nyertek, és továbbra is nehezen élnek, olvasható a Bank360 Forbes.hu-nak is eljuttatott elemzésében.
Kontextus. A jelentős vagyonnövekmény hátterében több tényező is állhat, egyrészt a piaci árfolyamok emelkedése – ezt adta a növekmény 60 százalékát, másrészt a befolyó friss pénzek. Az első negyedévben érkezett meg például a 13. havi nyugdíj, ami mindig meglátszik az adatokon. Az első negyedévi 4 ezer milliárdos növekmény több mint 30 százalékát azok a magánbefektetők nyerték meg, akiknek saját cégeik vannak, a jegybank adatai szerint ezek értéke több mint 1200 milliárd forinttal nőtt. Sokat kerestek még a befektetési alapokba fektetők és a részvénytulajdonosok is.
Miért fontos ez? Míg tavaly egyértelmű volt, mibe érdemes tenni a pénzt, hiszen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jól kamatozott, az idei első negyedévben visszatérni látszanak a korábbi évek befektetésekkel szembeni ellenérzései. Ahogy eltűntek a piacról az igazán vonzó kamatot kínáló lakossági állampapírok, ismét nőni kezdett a készpénz- és folyószámlabetét-állomány. A háztartások 6705,2 milliárd forintot tartottak március végén készpénzben, ami történelmi rekord. A bankbetétek állománya egyetlen negyedév alatt több mint 500 milliárd forinttal 14 737 milliárd forintra hízott, ennek 71,4 százaléka többnyire semennyit sem kamatozó folyószámlabetét volt, hívta fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője.
Mi következik ebből? A növekmény egyik oka lehetett a már említett 13. havi nyugdíj, a másik pedig az, hogy a PMÁP-ok által fizetett kamatot és a lejárt lakossági állampapírokból származó összességében 1000 milliárd forintos nagyságrendű összeget nem fektette be mindenki. Állampapírba viszonylag kevés friss pénz került, 154,3 milliárd forintnyi, ráadásul ebből alig 40 milliárd forint ment hosszú lejáratú kötvénybe.
