Szegeden gyűlt össze két napra az ország közgazdászainak színe-java. Az eseményen Csányi Sándor OTP-vezér is felszólalt, az általa kiosztott megjegyzéseket pedig nem tette zsebre a magyar kormány.
Csányi Sándor is felszólalt a 60. Közgazdász vándorgyűlés csütörtöki napján Szegeden. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója „A bankszektor helyzete egy kihívásokkal teli világban” címmel tartotta meg előadását, beszédében ugyanakkor rengeteg témát érintett, több alkalommal is odaszúrt az államnak. Legerősebb gondolataiból válogattunk.
A gazdaság felett gyülekező fellegekről
Az amerikai gazdaság után a fejlett világ többi országában is recesszió várható Csányi Sándor szerint. De ennél is nagyobb probléma az infláció, aminek már a koronavírus-járvány alatti állami élénkítés is megágyazott.
Ráadásul Európa egyes országaiban még mindig nagyon magas az államadósság. Magyarország szégyenkezik a 80 százalékos GDP-arányos adóssággal, miközben Görögország (200 százalék), Olaszország (150 százalék) és Franciaország (100 százalék) rosszabb helyzetben van.
A magyar energiahelyzetről
A magyar gazdaságnak magas az energiaigénye, és az akkumulátoriparnak köszönhetően még nőni is fog. Erre az igényre a tankerhajókon érkező LNG-gáz nem lesz jó válasz: ha meg is oldódik a szállítása, sose lesz olyan olcsó, mint a vezetékes gáz. Csányi Sándor szerint így
ha nem áll helyre a régi gázszállítási gyakorlat, Magyarország és az EU csak veszíteni fog rajta.
Európa lemaradásáról
Nem csak a világgazdaságban, hanem a bankrendszerben is háttérbe szorult Európa: míg 2010-ben a a világ 5 legnagyobb bankja európai volt, jelenleg 4 kínai és 1 amerikai található a TOP 5-ben. Ennek az az egyik oka az OTP vezérigazgatója szerint, hogy Európában sokkal szigorúbb a tőkeszabályozás. „Nem az MNB-t kritizálom, ezek európai szabályok. A MNB-nek ezen belül csak kicsi mozgástere van, igaz, ezt még nem találták meg.”
Az extraprofitadóról
Az OTP-vezér szerint a magyar bankrendszer adóterhelése eltúlzott, amit tovább súlyosbított az idén bevezetett extraprofitadó. Pedig a bankszektor terhelhetősége is véges: „Számomra érthetetlen, hogy befektetési szempontból néhány banknak miért éri meg még mindig itt lenni”.
Az aszályról
Csányi kiemelte, hogy mindenért a bankok bűnhődnek:
- ha a forint gyengül, a kamat emelkedik, akkor jön a kamatsapka,
- ha aszály van, akkor a mezőgazdasági hitelhaladék.
Mi köze van a bankszektornak az aszályhoz? Ha jövőre belvíz lesz, azért ne fizessenek?”
A kamatstopról
Csányi Sándor elmondása szerint a kamatstop arra ösztönzi a magyar lakosságot, hogy a változó kamatozású hiteleket válasszák, mert úgyis megsegíti őket az állam. Például az OTP háromszor írt levelet az ügyfeleinek, hogy lépjenek át a fix kamatozásba. Az egyik példában aki ezt megtette, annak 67 ezer forint a törlesztője, míg aki maradt változó kamatozásban, annak 52 ezer.
Az állam ellentmondásos szerepéről
Mindeközben a magyar bankrendszer 24 százalékban finanszírozza a magyar államot – mondta a bankvezér a Telex tudósítása szerint. Mindezt egy érzékletes példával illusztrálta:
Mit csinálsz ha egy vadnyugati kocsmába bemész a hiteleződdel: pofon vágod, vagy meghívod egy pofa sörre? Minket pofon vágtak.”
