Erősebb GDP-vel, magasabb belső fogyasztással és a vártnál gyengébb forinttal számol az MBH Bank. A bank makrogazdasági kitekintő eseményén Árokszállási Zoltán, a bank vezető elemzője a kedden megjelent konvergencia-programból is kiemelt egy-két fontosabb részletet.
Mi is meglepődtünk, mennyire rendben van minden
– ez volt az alapvető üzenete a Scruton VP-ben rendezett csütörtöki eseménynek, ahol az MBH Bank munkatársai a makrogazdasági elemzésüket és várakozásaikat ismertették. A GDP negyedéves szinten mért 0,8 százalékos növekedését például Árokszállási alig hitte el. Ez szemmel láthatóan jobb eredmény a bank 0,5 százalékos várakozásánál és az azzal megegyező piaci konszenzusnál.
A jó hír ellenére a korábban becsült 3,5 százalékos éves GDP-növekedést mostanra már csak 2,7 százalékra teszi az MBH csapata, amit a külső kereslet lassú felzárkózása indokol: a hazai gazdaság pályáját továbbra is pozitívnak látják.
Árokszállási a kormány terminus technicusát átvéve viccesen megjegyezte:
Várakozásaink nem csökkentek, csak eltolódtak a jövőbe.
A második félévben minden nőni fog
A külföldi kereslet, a belföldi fogyasztás, a bizalmi index, de emellett az inflációs is.
Az első és legfontosabb várakozás a reálbérekről szól. Már egy ideje tart a bérek infláció fölötti emelkedése, ám a kiskereskedelmi forgalom bővülésében ez eddig nem volt látható. Ez minden bizonnyal meg fog változni a közeljövőben, miután a lakosság „visszagyűjtötte a tartalékait”. A beszerzési menedzser index (BMI) és más hangulatindexek is nagyjából a 2021-es szintre kezdenek visszatérni.
A külső keresletbővülésre a német BMI-ben látható trendfordulóból következtetett Árokszállási és csapata, az év második félévben már erősebb lehet a német export, mint az elmúlt hónapokban.
Az inflációt, mint általában válság után, a szolgáltatások drágulása tolja fölfelé, a szakmai konszenzuson osztozik a bank: decemberre a jelenleginél gyorsabban fog drágulni az élet. Idén eddig meglepően alacsony volt az infláció, de számításaik szerint az érték
az MNB célsávjából ki fog lépni az év végére.
Ezzel egyidejűleg a magánberuházások bővülésében bízik a bank.
Ha már az állami beruházások el lettek halasztva
A költségvetés helyzetéről is szó esett: az MBH szerint a 675 milliárdos megszorítással együtt már teljesen kivitelezhetőnek tűnik a 4,5 százalékos deficit.
A hiány finanszírozása csak idén volt drága Árokszállási szerint, 2025-ben már a csökkenő kamatterhek mellett stabil növekedési pályára állhat a magyar költségvetés is. Ezt a fogyasztásbővülésből fakadó többlet ÁFA-bevétel is segíteni fogja a szakértő szerint.
Az állami beruházások elnapolásáról azonban egy rendkívül fontos részlet is kiderült a kedd óta nyilvános konvergencia-program 34. oldaláról, amire Árokszállási külön fel is hívta a figyelmet: a szövegezés szerint nem „a következő évre”, hanem
a következő évekre halasztják el a beruházásokat,
ami indirekten a beruházások 2026-os évre történő átcsoportosítását jelzi a szakértő szerint. Ez költségvetési szempontból nyugalomra adhat okot, politikailag viszont ez azt is jelezheti, hogy nem csak az idei év, de a jövő év is megszorításokkal telik majd.
Forint, kamatok
Az MBH Bank elemzői módosították a forint árfolyamra vonatkozó korábbi prognózisukat, mivel annak kiadásakor arra lehetett számítani, hogy az export növekedése túlszárnyalja az importét az idei év során. Ez nem látszik, hogy beigazolódna, a gyenge külső konjunktúra hatására vélhetően alacsonyabb mértékű lesz az export bővülése, mint a fogyasztás fellendülése okozta importnövekedés.
Emellett kockázatok merültek fel az uniós források feloldásával kapcsolatban is, melyre a piacok forint eladással reagáltak. Az elemzők úgy vélik, hogy az év végére a forint az előzőleg várt 372,5 helyett, csupán 382,5-es szintig erősödhet, míg az év átlagában 385,6 lehet az euróval szemben.
A kamatokról az esemény másik megszólalójaként Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője beszélt:
A jelenlegi lassabb ütemű kamatcsökkentés egy ideig még folytatódhat, de az év második felében már csak minimális enyhítés várható az MNB részéről.
Júniusra a jelenlegi ütem mellett elérhető az MNB által korábban kommunikált 6,5-7 százalékos kamatsáv, ezt követően már csak kisebb lépések várhatóak, melyekkel év végéig 6,25 százalékig csökkenhet az alapkamat.
Árokszállási Zoltán azonban a Forbes.hu kérdésére hozzátette, a csökkenő alapkamat a fogyasztói szinteken nem fog annyira érződni, a piaci kamatokban szerinte csak egy kisebb korrekció várható.