Újabb meglepetést jelentett be Matolcsy György jegybankelnök: bár az alapkamatot a vártnál nagyobb ütemben emelte meg az MNB ma délután, ez a nagy ugrás egyben véget is vet a bő másfél éves kamatemelési ciklusnak.
Meglepőt húzott a Magyar Nemzeti Bank (MNB): az eddigi 100 bázispontos emeléseken gyorsítva 125 bázisponttal emelte az alapkamatot és a főbb jegybanki eszközök kamatlábát.
- Az alapkamat így 11,75 százalékról 13 százalékra emelkedik holnaptól, ami rekord.
- Az egynapos jegybanki betét kamata 11,25 százalékról 12,5 százalékra,
- az egynapos fedezett hitelé pedig 14,25-ről 15,5 százalékra fog nőni.
- Az egyhetes fedezett hitel kamata szintén 15,5 százalékos lesz.
A lépés azért számít meglepetésnek, mert az elmúlt hetek jegybanki kommunikációjából éppen a kamatemelés lassítására lehetett következtetni. Virág Barnabás alelnök múlt héten arról beszélt, hogy a hazai inflációban jövő év elején jön a lassú fordulat, a jelenlegi helyzetben pedig a 100 bázispontos emelés mellett az 50 és 75 bázispontos szigorítás is „határozott” lépésnek minősülne.
Miért gyorsított az MNB?
A döntést követően Matolcsy György jegybankelnök tartott sajtótájékoztatót. Itt robbant a második bomba: a 125 bázispontos emelés valójában nem gyorsítás, hanem a 16 hónapja megkezdett kamatemelési ciklus lezárása.
Jó nagy pontot tettünk a végére, hogy mindenki lássa, vége van.”
– indokolta Matolcsy a szokatlan lépést, hozzátéve: kétszámjegyű alapkamat mellett nincs értelme tovább menni felfelé, ráadásul a világgazdaságból is olyan jelek jöttek, hogy a magas inflációs szakasz lassan a végéhez érhet.
A „pénzügyi szigorításnak” és az infláció elleni küzdelemnek ugyanakkor még egyáltalán nincs vége, szögezte le a jegybankelnök.
Az MNB-elnök megismételte a korábbi hónapok jegybanki kommunikációját, miszerint a magyar jegybank Európában elsőként emelte meg az alapkamatot még 2021 júniusában. „Elsőként vettük fel a harcot az infláció ellen, ami azt is jelentette, hogy a legmagasabbra emeltük az alapkamatot.”
Megrángatták a forintot
A mai bejelentések hatására jelentős mozgások indultak az euró-forint árfolyamában, a vártnál nagyobb kamatemelésre erősödni kezdett a hazai fizetőeszköz, majd az MNB közleményének megjelenésekor visszagyengült. Ezt követően ismét némi erősödés volt látható, mivel a jegybank hangsúlyozta, hogy tartósan szigorúak maradhatnak a monetáris kondíciók és más eszközökkel fognak ezentúl szigorítani. Mint az Equilor gyorselemzése írja: az árfolyamot alulról a 30 napos mozgóátlag támasztja 404,05-nél, míg felül 410 közelében húzódik egy fontos ellenállási szint. Amelyiket előbb töri át szignifikánsan, abba az irányba indulhat 5-6 forintos mozgás. Hosszabb távon az enyhén emelkedő trendcsatornában mozog a jegyzés, ebben egyelőre nem is várunk változást, a felső trendvonal jelenleg 416 közelében, míg az alsó trendvonal 394 közelében húzódik.
Matolcsy szerint egy sor kihívás érte a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban:
- az energiaárak drasztikusan emelkedtek,
- az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas (a kormány a jövőévi büdzsét épp átírja),
- akárcsak a folyó fizetési mérleg hiánya.
Vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályájára, ahonnan 2020 után letértünk, jelentette ki az MNB-elnök. Igaz, erre először a pandémia kényszerített rá minket, de később a magyar költségvetés letért a régiós társak, például Lengyelország pályájáról is. Az egyensúlyi növekedéshez pedig sok területet kell átalakítani: energiahatékonyság, digitalizáció, versenyképesség, nem beszélve a felsőoktatás átszervezéséről.
Nincs vége, csak átalakul
Matolcsyt követően Virág Barnabás alelnök számolt be a részletekről. Virág többször is hangsúlyozta:
a kamatemelés lezárult, a monetáris szigorítás ugyanakkor tovább folytatódik.
Kamatvágás nem várható, marad a jelenlegi magas kamatkörnyezet. A monetáris politika fókuszába ugyanakkor mostantól a likviditásszűkítés és a monetáris transzmisszió erősítése kerül. Ez a gyakorlatban az augusztus végén bejelentett MNB-intézkedéseket jelenti, amik október elsejével indulnak el:
- emelik a bankok kötelező tartalékrátáját,
- rendszeres diszkontkötvény-aukciókat tartanak,
- valamint új, hosszú futamidejű betéti eszközt hoznak létre.
Az intézkedések célja az, hogy a bankok által az egyhetes betéti állományban tartott fölös pénzmennyiségnek legalább felét máshol kössék le. Virág szerint egyelőre biztatóak a jelek: a kötelező tartalékszabályozás változása kapcsán a várt 1800 milliárd forintos szűkítő hatás helyett ennek másfélszerese, közel 2700 milliárd forint látszik megvalósulni a bankokkal folytatott megbeszélések alapján.
Miért hagyják abba a kamatemelési ciklust?
Virág Barnabás elmondta, hogy a Monetáris Tanács négy feltételhez kötötte a kamatemelési ciklus végét. Ezek mostanra mind teljesültek:
- a várakozások alapján a magyar reálkamat (az inflációval korrigált kamat) már pozitív lesz
- az inflációs kockázatok eddig felfelé mutattak, a legfrissebb jegybanki előrejelzésben ugyanakkor már kiegyensúlyozottak
- Az EU-s megállapodás helyzete kedvező, az elmúlt hónapokban egyértelműen közeledtek az álláspontok
- a monetáris transzmisszió hatékonysága pedig érdemben javult
Ugyanakkor a jegybanki intézkedések alapján a monetáris politika hatékonyságával továbbra is akadnak problémák, hiszen az októberi intézkedések ennek javulását tűzték ki célul.
Magasabb infláció, kisebb növekedés
A kamatdöntéssel egyidőben az MNB nyilvánosságra hozta a szeptemberi Inflációs Jelentésének fő számait is (a teljes előrejelzést csütörtök délelőtt fogjuk megismerni). Az inflációban felfelé, a növekedésben pedig lefelé mozdultak el a jegybanki várakozások.
Az infláció idén 13,5-14,5 százalék között alakulhat, jövőre továbbra is magas 11,5-14 százalék közötti áremelkedés várható. 2024 első felében érheti el a mutató a jegybanki, 2-4 százalék közötti célsáv tetejét.
A hazai GDP 2022-ben 3,0–4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal bővülhet.
