Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Már a kormány is beletörődött, hogy súlyosan drágul minden

2025-ig tartó makrogazdasági és költségvetési előrejelzést publikált a Pénzügyminisztérium. Erőteljes gazdasági növekedést, javuló egyensúlyi mutatókat prognosztizálnak, de az infláció még 2022-ben is alig javul.

Növekedni fog a GDP, a bérek, valamint az exportkilátások is pozitívak a Pénzügyminisztérium által publikált, év végi makrogazdasági és költségvetési előrejelzés szerint. A költségvetési hiány azonban lassabb ütemben fog csökkenni, és az inflációs várakozások sem túl pozitívak.

Előrejelzéseik szerint az idei év egészében 6,4 százalékkal nőhet a GDP, míg jövőre 5,9 százalékkal számolnak; 2025-ig minden 4 százalék felett erősödhet a magyar gazdaság.

Az előrejelzés összefoglalójában a Pénzügyminisztérium továbbá kiemeli, hogy az idei évre várható, 79,9 százalékos szintről 2025-re 69,3 százalékra csökkenhet az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya. 

A deficitet is csökkentenék, de 2022-ben a költségvetési hiány 4,9 százalékra is rúghat a kormány választások előtti költekezéseinek köszönhetően.

Lassulni fog a GDP-növekedés, az infláció csak két év múlva mérséklődhet

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, jegybanki alapkamat emelésekor közzétett előrejelzéseivel összhangban a Pénzügyminisztérium is a bruttó hazai termék (GDP) kedvező alakulását jelzi előre.

Azonban a jegybank két héttel ezelőtt 4-5 százalék közötti, az új koronavírus járványhullám miatt konzervatívabbnak nevezett előrejelzésén, valamint saját, egy évvel ezelőtti, 5,4 százalékos előrejelzésén javítva a Pénzügyminisztérium már 5,9 százalékra prognosztizálja 2022-es GDP-t.

Az előrejelzések szerint ezt a háztartások fogyasztásának erőteljes növekedése fogja a leginkább pörgetni. Növekedni fog a bruttó bér- és keresettömeg is: az idei, egész éves 11,6 százalékos mutató jövőre akár 14,9 százalékra is felugorhat.

A GDP növekedés a következő év után konszolidálódik, de még így is 4 százalék felett marad 2025-ig a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint.

Ennek a nyugdíjasok is örülhetnek: a beígért nyugdíjprémium minden évben visszatérhet, de korrekciók itt is érkezhetnek a rendszerben.

Az idei, 6,4 százalékos gazdaságbővülés a meglehetősen pesszimista, 3,5 százalékos tavalyi előrejelzés után érkezik: a koronavírus első hullámainak hatása mégsem volt annyira tragikus a bruttó hazai termék növekedésére. A GDP pozitív iránya mellett azonban az infláció még 2022-ben is érezteti káros hatását: alig javul, az idei 5,1 százalékos mutató jövőre várhatóan 4,8 százalék lesz.

Emiatt várhatóan az MNB – a kötvényprogramjának leállítása mellett – várhatóan tovább fogja folytatni a július óta tartó monetáris szigort, és tovább emelheti majd a jegybanki alapkamatot is.

Nagyobb a hiány, mint egy éve várták

A Pénzügyminisztérium a GDP-arányos háztartási deficitet tavaly 6,5 százalékra számolta, a tényadat azonban várhatóan inkább a 7,5 százalék felé fog konvergálni. A költségvetési hiány már nem fest túl kedvező képet a jövő évre,

4,9 százalékot vetít előre a kormány, ami csak 2023-tól fog várhatóan csillapodni.

A kiadási oldal megugrása 2022-ben is folytatódik: a társadalombiztosítási alapok támogatása 1400 milliárdról közel 2300 milliárd forintra növekszik, az uniós programokra is közel 250 milliárddal többet költ a kormány, valamint általános tartalékként „rendkívüli kormányzati intézkedésekre” is még plusz 150 milliárdot költenek. Ez az idei kampányköltésekkel megegyező irány,

idén is hiába teljesített jobban a magyar gazdaság a várakozásokhoz képest és növekedtek a bevételei nagyjából ezermilliárd forinttal, a költségvetési hiány a pénzszórás miatt nem csökkent ezzel egyetemben.

Az államadósságpálya azonban már kedvezőbb: ez 2025-re akár 69,3 százalékra is csökkenhet a GDP arányában (idén ez a szám 79,9 százalék lesz várhatóan). Ezzel a GDP-hez hasonlóan jobban teljesítenek saját, egy-fél évvel ezelőtti előrejelzéseikhez képest, amit a költségvetési kiigazítások, a következő évek várt hatalmas tartalékképzései segítenek.

Borítókép: Orbán Viktor / Facebook

Oszd meg!