Múlt héten még úgy tűnt, hogy Románia beérte Magyarországot gazdasági fejlettségben. Az Eurostat frissített adatai szerint azonban még nem tartunk itt. Egyelőre nálunk az előny, még ha minimális mértékben is. Nagyratörő tervekből azért nincs hiány.
Mégsem érte be Románia Magyarországot az egy főre jutó GDP-ben, derült ki az Eurostat frissített adataiból. Az európai statisztikai hivatal még a múlt héten tette közzé a 2022. évi, vásárlóerő-paritáson számított egy főre vetített GDP legelső becslését. Az akkori adatok szerint Magyarország gazdasági fejlettsége az uniós átlag 77 százalékát érte el. Ezek alapján hazánk holtversenyben állt Portugáliával és Romániával.
Mostanra azonban megjelentek az Eurostat részletesebb adatai is, ami alapján – ha kevéssel is – de hazánk került ki győztesen az említett hármasból:
- A magyar egy főre jutó GDP az uniós átlag 77,5 százalékát érte el,
- a román és a portugál pedig egyaránt 77,2 százalékot.
Tehát a múlt heti hírekkel ellentétben Románia fejlettsége még nem érte be Magyarországét, ám a különbség minimális. Sőt, sosem állt még ilyen közel egymáshoz a két ország.
Míg tavaly már csak 3 tized százalékpont volt a különbség kettőnk között, addig 2021-ben még 9 tized. Sőt, az előző évtized derekán, 2014-ben még 13,7 százalékpont volt az eltérés a javunkra.
Az új eredménnyel az is eldőlt, hogy hazánk tavaly először megelőzte Portugáliát is a fejlettségi rangsorban.
A 2022-es egy főre jutó GDP az EU-ban. Írország és Luxemburg a kiugró értékük miatt nem szerepel (218 és 268 százalék). Forrás: Eurostat
Miért változtak a számok?
Az adatmódosításokat meglehetősen prózai okra vezethetjük vissza: a kerekítésre.
A múlt héten ugyanis még csak egész százalékokra kerekítve tette közzé a fejlettségi rangsort az Eurostat. Mostanra már a teljes adatbázis elérhetővé vált, amiből a precíz értékeket is ki lehet számolni. (A magyar érték 77,48 százalék, ami egy tizedesre kerekítve 77,5, egészre kerekítve pedig 77 százalék.)
Az egy főre jutó GDP adatbázisa egyébként is egy rendkívül érzékeny gyűjtemény. Az értékeket ugyanis a GDP-ben, a népességszámban és az országok árstatisztikájában bekövetkezett módosítások is újraírhatják. Ráadásul a 27 EU-s tagállamból elég, ha egy országban változnak ezek, már az is elviszi az uniós átlaghoz viszonyított értékeket.
Például egy évvel ezelőtt, a 2021-es adatok legelső megjelenésekor még arról számolt be mindenki, hogy 76 százalékra emelkedett a fejlettségi szintünk, amivel megelőztük Portugáliát. A mostani aktuális adatok szerint azonban 2021-ben még csak 75 százalék volt a magyar fejlettség és éppen hogy elmaradt a portugáltól. A déli uniós tagállamot így végül csak egy évvel később, 2022-ben előztük meg.
Számháború
Az uniós átlaghoz viszonyított fejlettség mostanában a gazdaságpolitikai csatározások középpontjába is került. Matolcsy György jegybankelnök előszeretettel figyeli ezt a mutatót, tavaly májusban például azt a célt tűzte ki egy jegybanki stratégia, hogy 2030-ig az uniós fejlettség 100 százalékát kell elérni. Hasonlóról beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is kinevezésekor.
A teljes felzárkózáshoz a szakértők szerint évente 3,5 százalékponttal kellene gyorsabban növekednie a magyar gazdaságnak az EU-s GDP-hez képest. Bár a hazai GDP általában jobban növekszik mint az unióban, ilyen nagy mértékű különbség ritkán fordult elő a történelemben. 2022-ben sem volt ez másként, akkor 1,1 százalékpontnyi növekedési többletet tudtunk elérni a 4,6 százalékos évi átlagos GDP-bővülésünkkel.
A céltól tehát messze vagyunk. Erre utalt Parragh László iparkamarai elnök a márciusi évnyitó rendezvényükön, ahol ebben a témában is határozottan nekiment a Magyar Nemzeti Banknak. „Ki gondolta komolyan, hogy 2030-ban tényleg utolérjük Ausztriát? Az igazi kockázat az, hogy mikor ér minket utol Románia.” – fogalmazott Parragh.
Ugyanezen az eseményen Nagy Márton is visszavett az ambiciózus tervekből, akkor már „csak” a 90 százalékos szint elérését tűzte ki 2030-ra.
