Az Eurostat frissen megjelent statisztikái alapján Magyarországon a harmadik legolcsóbb munkaerővel rendelkezik az Unióban. Ez a multinacionális vállalatoknak kedvező, a munkavállalóknak már kevésbé. Már csak Romániát és Bulgáriát előzzük, de a trendek szerint őket sem sokáig.
Magyarországon a második legkisebb a munkaerő költsége az Európai Unió tagállamain belül, itt csak 10,4 eurót, azaz nagyjából 3840 forintot kell átlagosan fizetnie a munkáltatóknak egy ledolgozott óráért. Alapvetően ezeknek a statisztikáknak örülni szokott a külföldi tőke, ugyanis ők a jól képzett, de megfizethető munkaerőt keresik egy-egy leányvállalat létesítésénél, az állampolgárok már kevésbé kedvező az adat: ha mi vagyunk az egyik legolcsóbbak az uniós munkaerőpiacon, mi is keressük a legkevesebbet.
Ebben a számban ráadásul minden benne van, amit a vállalatok fizetnek, azaz a valódi, a munkavállalóhoz ténylegesen eljutó bér ennek csak egy része.
Ilyen szempontból az adatok alapján csak Romániát és Bulgáriát sikerült lekörözni, előbbinél 8,5, míg utóbbinál 7 eurót kell fizetni egy munkaóráért. Ők azonban duplájára, vagy Bulgária esetében két és félszeresére növelték a bérköltségeiket 2008 óta, míg Magyarország csak 33,3 százalékkal tudott növekedni – így már csak idő kérdése, hogy a tabella legaljára kerüljünk.
Skandinávok és a Benelux államok az élen
A skandináv országok (Svédország, Dánia és Norvégia), valamint a Benelux államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) hármasai vezetik a mezőnyt a legdrágább munkaerők rangsorolásánál. Az abszolút győztes Norvégia, itt 2021-ben 51,1 eurót kellett fizetni egy munkaóráért, de a többi ország is 38-46 euró között végzett. 2008 óta a bérköltség nem növekedett rohamosan ezekben az országokban, nagyjából 20-35 százalékot ugrott 14 év alatt, de nem is startoltak messziről az északi-nyugati uniós államok.
Ezzel szemben Magyarországnak bőven lett volna mit behozni a hatalmas hátrányából. Ez nem sikerült: a gazdasági világválság óta mi is csak nagyjából 33 százalékkal növekedtünk a bérköltség tekintetében.
(Az ábra desktopon látszik a legjobban, a kurzort húzd a chartok fölé a plusz infókért! A jobb oldali jelmagyarázatban az egyes országok ki-bekapcsolhatóak.)
Ez azért is szomorú, mert a tizennégy éve hasonló feltételek mellett induló, környező kelet-európai társaink jóval előbb ugrottak jóval nagyobbat. Az észtek 2008-ban még csak 10 eurócenttel voltak drágábbak nálunk, tavalyra viszont 4 euróval növelték a különbséget, míg a majdnem egy euróval olcsóbb szlovákok dupláztak adataikon, és ma már 14,2 eurót kérnek egy munkaóráért, szemben a magyar 10,4 euróval.
Az EU 27-ek átlagától, a 29,1 eurótól is jóval elmarad Magyarország.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az egyes országok különbségeit nagyban befolyásolja a bérek munkavállalókat érintő adóterhe is, így ezek az adatok nem feleltethetőek meg egy az egyben a munkavállalóknak fizetett különbségekkel – a statisztikából azonban mégis lehet következtetni az egyes tagállamok kifizetett béreire, és így egészen megdöbbentő ábrát kapunk a magyar munkaerőpiac helyzetéről.
Elviszi a béremelkedést a forint gyengülése
Hiába az elmúlt években itthon, forintban látható béremelkedés, ha Magyarországon nem euróban fizetik a béreket. Márpedig (néhány kivételes eseten kívül) itthon forintban kapjuk a fizetésünk, ami évek óta egyre gyengül az euróval szemben. Ennek nem csak az az eredménye, hogy az euróban számolt statisztikában alacsonyabban szerepelünk, hanem természetesen számunkra is érezhető következményei vannak a forint gyengülésének:
hiába fizetünk a boltokban forintban, az euróval szembeni romlás az import árukat drágítja, így növekszik az infláció is.
Az alacsony bérszínvonal, valamint az importáruk (vagy egy külföldi nyaralás, esetleg külföldi webáruházakból való rendelés) drágulása mellett pedig nem véletlen, hogy egyre többen kapnak kedvet az EU más országaiban való munkavállaláshoz. 2010 és 2020 között a G7 gyűjtése szerint több mint két és félszeresére nőtt az európai országokban élő magyarok száma, 2010-ben összesen nagyjából 188 ezren, míg tavalyelőtt már csaknem 507 ezren laktak kint.
Németország 69 ezres lakossága ugrott 191 ezerre, Ausztria 25 ezerről 91 ezerre, míg az Egyesült Királyság magyar lakosainak száma 37 ezerről bővült 105 ezerre 2020-ig.
Borítókép: devenath / Pixabay
