November óta hazánkban emelkednek a leginkább az árak Európán belül. A kormány kiköltekezése, a forintgyengülés és a nyári aszály egyaránt hozzájárultak a kétes értékű bravúrhoz.
Részletes elemzést közölt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arról, hogy vajon miért ilyen magas a magyarországi infláció. Januárban 25,7 százalék volt az áremelkedési ütem hazánkban, amivel 27 éves rekord dőlt meg. A magyar infláció azonban nem csak itthon, hanem Európában is rendkívülinek számít. November óta Magyarországon a legnagyobb az áremelkedés mértéke a kontinensen belül az Eurostat adatai szerint.
Az IMF külön elemzésben vizsgálta meg a kiugró magyar áremelkedés okait, amit a Portfolio.hu szemlézett. Az intézet szerint több oka is van a jelenségnek, ezek a teljesség igénye nélkül:
laza költségvetés, alacsony kamatok, forintgyengülés és aszály.
Amikor a kormány és jegybank még egyetértett
A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesések idején a gazdaságpolitika még egyértelműen a lazítás pártján állt. A költségvetés újabb és újabb kiadásokkal támogatta a sérülékeny társadalmi csoportokat, a jegybank pedig a mennyiségi lazítással és az infláció mértékéhez képest alacsonyan tartott kamatokkal igyekezett élénkíteni a gazdasági aktivitást.
A járványból így hamar sikerült is kilábalnia a gazdaságnak, ami feszes munkaerőpiachoz vezetett az IMF szerint. Tehát a munkavállalók helyzeti előnybe kerültek a munkaadókhoz képest és magasabb béreket is tudnak kialkudni, amik a vállalati költségek növekedésén keresztül tovább emelték az inflációt.
Sokkok, gyengülő forint, na meg egy választás
Mindeközben pedig egy sor külső sokk is érkezett: kitört a háború, elszálltak a nyersanyag- és energiaárak.
A magyar kormány azonban még erre is rá tudott tenni egy lapáttal és újabb költségvetési költekezésbe kezdett a 2022-es választás előtt.
A háború kitörését követően a forint is hatalmas gyengülésnek indult, a magyar deviza árfolyama 2022-ben nagyobb mértékben gyengült a dollárral szemben, mint a feltörekvő piaci fizetőeszközök többsége.
Az IMF becslése szerint pedig a forintgyengülés csaknem 30 százaléka a hazai inflációba is begyűrűzhet az import drágulásán keresztül. Igaz, a hatás nem egyszerre, hanem hónapokra-évekre elosztva jelentkezik.
Problémás élelmiszeripar
Magyarországon az élelmiszerek áremelkedése az egyik legjelentősebb tétel az inflációban, ehhez pedig a tavaly nyári, igen súlyos aszály is hozzájárult. A nyomást legelőször a mezőgazdaság és a feldolgozatlan élelmiszerek piaca érezte meg, de aztán a feldolgozott élelmiszerekbe is begyűrűzött. Ebben az IMF szerint a gyártók erős alkupozíciója és a magyar élelmiszeripar alacsony hatékonysága is szerepet játszott.
Az intézet elemzői külön kitértek az élelmiszerárstopokra. Állításuk szerint az intézkedések nem voltak hatásosak az infláció letörésében, mivel a kereskedők a veszteségek kiegyenlítésére egyszerűen más termékek árát emelték meg, ami ugyanúgy fűtötte az inflációt.
Az IMF alapforgatókönyve szerint a magyar infláció 2023 elején tetőzhet, ami után lassú csökkenés kezdődik. Ugyanakkor az áremelkedés mértéke egészen 2025-ig a jegybanki 2-4 százalékos célsáv felett maradhat.
