Az Egyesült Államok kiskereskedelme a pandémia óta egy egyre fokozódó problémával kellett, hogy szembenézzen. A szervezett kiskereskedelmi bűnözés terjedése – amely leginkább a nagyobb bevásárlóközpontokat, valamint a luxuscikkeket forgalmazó cégeket vette célkeresztbe – komoly fejfájást okoz a kereskedőknek.
FORBES MASTERS – GYŐZD LE AZ INFLÁCIÓT!
A Forbes első, befektetésekről szóló workshopsorozatán profikkal beszéljük át a legfontosabb trendeket, dilemmákat és helyes stratégiákat – hogy a vagyonod értékét ne csak megőrizni, gyarapítani is tudd.
A férőhelyek limitáltak, csatlakozz még ma exkluzív befektetői workshopsorozatunkhoz!
(A szerző elemző asszisztens. Korábbi cikkei itt olvashatók.)
A tengerentúli médiában már évek óta megtalálható gyűjtőfogalomként a szervezett kiskereskedelmi bűnözés, mely a csoportos, előre megtervezett, gyakran erőszakos bolti lopásokat csoportosítja. Ezek célja az eltulajdonított termékek illegális értékesítése gyanútlan harmadik felek számára. A probléma tehát nem újkeletű, idén mégis a korábbiaknál fontosabb problémaként kell kezelniük a vállalatoknak.
A kiskereskedelmi készlethiány (angolul: inventory shrink) – ami kifejezetten az adott időszak alatt elvesztett, ellopott, ezáltal nem értékesített készletek értékét adja meg – szignifikánsan a korábbi emelkedő trend feletti mértékben növekedett 2022 óta.
Az Amerikai Kiskereskedelmi Szövetség biztonsági felmérése szerint az Egyesült Államokban a tavalyi évben több, mint 110 milliárd dollárnyi készlethiányt könyveltek el a vállalatok, melynek megközelítőleg a 65 százaléka volt visszavezethető bolti lopásra.
Ez a szám idén a várakozások szerint még tovább fog növekedni. A kereskedők elmondásai szerint az elmúlt negyedévekben a lopások száma érezhetően megnőtt, valamint a bűncselekmények jellege is egyre erőszakosabbá vált.
Ugyan a profi, szervezett bűnözői csoportok többnyire kerülik a feltűnést, egyéb lakossági rablásokról kifejezetten erőszakos biztonsági kamerás felvételeket találni. Tele van a média nagyobb csoportokról készült videókkal, ahol sok esetben 10-20 főnél is többen megrohamoznak egy üzletet, majd másodperceken belül értékes tárgyakat, ruházati-, elektromos műszaki- és luxuscikkeket kapkodnak fel.
A károkozás viszont itt nem mindig ér véget, mivel a rablók gyakran az üzlethelyiségben is kárt téve menekülnek el a helyszínről.
A Nike, a Nordstrom, a Gucci, az YSL csak egy pár név a közelmúltban szervezett rablás áldozataivá vált luxuscikkeket forgalmazó kiskereskedelmi üzletek közül.
A luxuscikkek mellett a nagyobb méretű kiskereskedelmi üzletláncokat érinti leginkább a bolti lopások sorozata. Az elmúlt hetekben például a Target kapott kiemelt figyelmet, miután bejelentette, hogy négy amerikai nagyvárosban is bezár üzleteket a növekvő bolti lopásokra és egyéb erőszakos bűncselekményekre hivatkozva, de mellettük többek között a Footlocker, a Home Depot és a Bestbuy is küszködik a problémával.
De miért lopnak?
A bolti lopások növekedése több fontos tényezőre vezethető vissza. Egyrészt viszonylag egyszerű, relatív alacsony kockázatú bűncselekményekről van szó. Sok üzletben nem megfelelőek a biztonságtechnikai felszerelések, és számos helyen a jogszabályok is elnézőbbek a bolti lopásokkal.
Jó példa erre Kalifornia, ahol kifejezetten égető probléma a kiskereskedelmi bűnözés.
A bolti lopások 950 dolláros piaci érték alatt csupán szabálysértésnek minősülnek, ami a mostani árfolyamon körülbelül 350 ezer forintnak felel meg.
Egy ilyen jogszabály elrettentő ereje minimális, ezáltal egyre gyakoribbá váltak a szervezett rablások mellett a lakossági bolti lopások is. Összehasonlításképpen, Magyarországon jelenleg ez a szabálysértési határ 50 ezer forint, mely közel hetede a kaliforniai limitnek.
Erre a helyzetre jött meg az elmúlt hetekben a válasz, ugyanis Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója egy 267 millió dolláros erőforrás átcsoportosítási tervet jelentett be a szervezett kiskereskedelmet érintő bűnözés elleni küzdelem részeként. Ezt az összeg a helyi bűnüldözési szervezetek finanszírozására használják fel.
A bolti lopások növekedése mögött fontos tényező az is, hogy a lopott termékeket rendkívül könnyen és feltűnés nélkül lehet értékesíteni az interneten.
Az Amazon, az eBay, a Facebook Marketplace és még sok egyéb platform ad teret számos illegális kereskedőnek.
Ezt észlelve több kiskereskedő is kérvényt nyújtott be a kongresszus felé az érintett platformok szabályozásának szigorítását kérve.
A rablásokkal már a részvénypiaci elemzők is foglalkoznak
A kiskereskedelemre specializálódott elemzők szerint a következő években a rablások várhatóan gyorsabb ütemben fognak növekedni, mint a bevételek, ami hosszú távon rontja a kereskedői marzsokat. A kiskereskedőknek jelentős beruházások elvégzésére lesz szükségük, ha csökkenteni akarják a lopás okozta veszteségeket, és növelni akarják a munkavállalóik és vásárlóik biztonságát. Ez ugyan nem lesz egy rövid távú folyamat, azonban hosszabb távon a marzsok javulása, a szigorodó szabályozás és a biztonság növekedése pozitív hatással lehet az érintett vállalatok tőzsdei árfolyamára is.
Érdemes egy pillantást vetni például a Target részvényeire. A cég elsőként a 2022 negyedik negyedéves jelentésében számolt be jelentős készlethiányról, ami azóta elsőszámú problémává nőtte ki magát. Saját elmondásuk szerint az idei év készlethiánya meghaladhatja az 1 milliárd dollárt is, ami összehasonlításként a cég tavalyi bevételeinek 1 százalékával egyezik meg. Idén emiatt mindkét negyedéves jelentés előtt csökkentették az eredményvárakozásokat, nemrég pedig kilenc üzlet végleges bezárásáról számoltak be.
Érdekes, hogy az olyan nagyobb versenytársak, mint a Walmart vagy a Costco nem számoltak be hasonló méretű készlethiányról, a különbség egy fő oka lehet, hogy a Targetben elterjedtebbek az önkiszolgáló pénztárak.
Természetesen a cég elkezdte a bolti lopás problémáját orvosolni, erősítik a kijárati ellenőrzést, valamint a magasabb értékű árukat elzárják és komolyabb biztonsági rendszereket telepítettek. A vállalat részvényárfolyamán azonban megmutatkozik az elmúlt nehéz másfél év. A 100 dolláros szint előtt szépen megtorpant a zuhanó árfolyam, ami azóta közel 8 százalékot emelkedett. Ugyan ez nem jelent egyelőre biztos fordulatot, de jó előjele lehet egy erősödő időszak kezdetének. Emellett a cég historikusan alacsony előremutató értékeltségi szintekre esett.
A folyamatos negatív hírek hatására az árfolyam több, mint 60 százalékot zuhant a 2021-ben beállított mindenkori csúcs óta. Ezáltal a papír jelenleg az eredményének kevesebb, mint a 14-szeresén, közel 4 százalékos várt osztalékhozamon forog a New York-i tőzsdén. Ugyan a várakozások szerint az árbevétel a harmadik negyedévben 4 százalékkal, 2023-ban pedig 1,2 százalékkal fog visszaesni éves alapon, a nettó eredmény harmadik negyedévre várt 1,2 százalékos csökkenése ellenére a teljes évi profit még így is 26 százalékkal növekedhet a tengerentúli elemzők szerint.
A közeljövőben bármilyen kedvező hír, köztük a vártnál magasabb marzsok vagy a lopásokból fakadó készlethiány csökkenése pozitív katalizátorként hathat az árfolyamra. Az elemzők komoly felértékelődési potenciált látnak a papírban, a konszenzus alapján a medián célár jelenleg 148 dollár. Ez a jelenlegi szintekhez képest 30 százalékos növekedést jelentene.
Somlai-Kiss Máté,
elemző asszisztens, Concorde
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
