Két hónapja adódott egy érdekes dilemmájuk az állampapírokat preferáló magyar kisbefektetőknek, akkor külön cikkben elemezgettem, hogy a méltán népszerű inflációkövető papír régi, vagy új sorozatát érdemes-e venni. Az a változás a forintos sorozatot érintette, most viszont átalakítják az euró alapú kínálatot.
De ezt igazából nem kell sokat elemezgetni, rögtön sikít a kotta, hogy a megszűnő konstrukció sokkal jobb, arra érdemes rárepülni, amíg még lehet. A váltás csütörtökön jön, az ünnep miatt keddig célszerű megbízást adni rá, hogy biztos megkapjuk.
Legutóbb a forintos papíroknál az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír két sorozata között lehetett választani, de a lényeget, a kamatozás módját illetően nem volt különbség. Most viszont az eurós papíroknál hatalmas különbséget jelent, hogy egyszerűen megszüntetik az inflációkövető papírt, amelynek becsületes neve Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP). Ami helyette lesz, az már nem inflációkövető. Az utódot simán Euró Magyar Állampapírnak hívják és az infláció helyett az eurozóna 3 hónapos bankközi kamatlábát (EURIBOR) követi.
Mekkora a kettő között a különbség? Első blikkre jelentéktelen, jobban megnézve óriási.
A PEMÁP (2028/Y) jelenleg 2,85 százalékos éves kamat mellett pörög, az utód EMÁP (2026/U) 2,944 százalékkal indít. Ez a csali, amit nem érdemes bekapni.
Az állam a jelenlegi kifeszített finanszírozási helyzetében próbálja a lehető legkisebb kamatterhet vállalni. Ehhez az ő szemszögéből nézve teljesen racionális döntés, hogy leszedi a porondról azt a papírt, ami hamarosan kiemelkedő kamatot fog adni. A PEMÁP-nak augusztusban van a kamatfordulója, onnantól fizet az előző év inflációja alapján, azt 0,25 százalék prémiummal fejeli meg. Ez azt jelenti, hogy idén augusztus 23-tól egy éven át 8,65 százalékos lesz a kamata. Ezt már most pontosan tudjuk, hiszen 8,4 százalék volt az eurózóna tavalyi átlagos inflációja. Ha maradna ez a papír, illetve bármilyen új inflációkövető verzió, nagyon komoly pénzeket tudna vonzani. De úgy tűnik, ez már nem érdeke az államnak, ekkora kamat mellett új pénzek már nem kellenek. Inkább próbál helyette az adósságkezelő valami hasonlóan vonzónak látszót kínálni.
Csakhogy az EMÁP a közelébe se ér a PEMÁP-nak. Az új papír hiába fizet negyedévente, ezzel gyorsan le is követi a piaci kamatszintet. Legalább valamekkora prémiumot adtak volna, de az is nagy nulla. A rövid bankközi kamatszint jellemzően infláció alatti és a különbség most elég extrém. Az EURIBOR 2016 és 2022 között egyenesen negatív volt és most is csak a kitartó kamatemelési várakozások hatására ment fel 3 százalék közelébe. (Az EMÁP kamata nulla alá nem mehet.)
Mi várható?
A rövid európai kamatszint várhatóan akkor tetőzik, amikor a piac elhiszi, hogy az Európai Központi Bank (EKB) leáll a szigorítással. Lehet benne még némi emelkedés 3 százalék fölé, de éves, illetve több éves távon nagyobb az esély arra, hogy a jelenleginél alacsonyabb szintre kerüljön. Persze nagy a bizonytalanság. Az infláció esetében a piaci konszenzus az idei évre is 5,3 százalék körül van. Ez alapján a PEMÁK kamata a 2024 augusztusában induló egy éves kamatperiódusban 5,5 százalék körül lehet. Egészen minimális az esélye annak, hogy ehhez akár csak közelíteni tudjon az EURIBOR, vele az új EMÁP kamata.
Ennyire magasra még a 2008-as világválság idején se emelkedett.
Nincs itt tehát dilemma: a régi papír egyszerűen sokkal magasabb kamattal kecsegtet. Az pedig már csak a ráadás, hogy a futamidejéből még 5 év és 5 hónap van hátra – az EMÁP 3 és fél éves.
A valódi dilemma inkább az lehet, hogy érdemes-e euró alapú magyar állampapírt venni, illetve milyen arányban érdemes ilyeneket tartani. A forintos inflációkövető kötvényeknél ugyanis nincs jobb, ezek kamata messze veri a PEMÁK-ét is és verni fogja várhatóan a következő években is. Az eurós kötvények forintban számolt hozama akkor lehet versenyképes, ha a forint a következő évekre visszatér a gyengülő trendjéhez.
Az elmúlt hónapokban számos hatás erősítette a forintot a 18 százalékos magyar irányadó rátától a külkermérleget számottevőan javító gázárzuhanáson át a dollár vesszőfutásáig. Ezek közül az utóbbi kettő már megtörni látszik.
És szép lassan fogy a piac bizalma az uniós források ügyében is. Továbbra sincs sok jele annak, hogy hajlandó a kormány megfelelni a pénzek lehívásához szükséges feltételeknek. Ezt is érdemes figyelembe venni akkor, amikor arról döntünk, hogy a megtakarításaink mekkora hányadát helyezzük el deviza alapon.
