Az új lengyel kormány a megalakulását követő hetekben kérvényezni fogja, hogy Lengyelország csatlakozhasson az Európai Ügyészséghez. Ezzel egy, az államfő által várhatóan blokkolni tervezett igazságügyi törvénymódosítás nélkül is eleget tehetnek az uniós jogállamisági elvárások egy részének. A csatlakozás nemcsak a független igazságszolgáltatás, azaz az uniós alapjogi charta miatt fontos, hanem az EU forrásainak felügyeletét ellátó Bizottság esetleges korrupciós aggályait is szerteoszlathatja.
Még mielőtt a magyar helyreállítási terv módosítását jóváhagyta az Európai Bizottság, már kedden bejelentették, hogy Lengyelország jó úton halad ahhoz, hogy 5,1 milliárd euró előleghez jusson az Európai Uniónak az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való átállást ösztönző REPowerEU programjában. A lengyelek szintén az energiafüggőség csökkentésére és a zöld energia fejlesztésére igényelték a pénzt, és Brüsszel hasonló módon, csak két nappal korábban engedélyezte az előfinanszírozás kifizetését, mint a magyar terv esetében.
Lengyelország ugyanakkor már ennél sokkal többrétű ígéretet tett Európának a jogállamiság helyreállítására és az EU-val való kapcsolatok javítására. Az eddigi ellenzék várhatóan december közepén veheti át a hatalmat, és ezután számos intézkedést tervez.
„Lengyelország az új kormány megalakulását követő első hetekben közli majd az Európai Ügyészséggel (EPPO), hogy csatlakozni kíván”
– jelentette be például a napokban Adam Bodnar, aki a Donald Tusk vezette kormánykoalíció új igazságügyi minisztere lehet. A liberális Polgári Platform politikusa szerint ráadásul a csatlakozáshoz Andrzej Duda lengyel elnök aláírására nincs is szükség. Bodnar álláspontja szerint fontos, hogy Varsó olyan lépéseket tegyen, amelyek „megmutatják, hogy visszatérünk a jogállamisághoz”, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás egy gyorsan végrehajtható intézkedés. Olyan, amit azért is érdemes meglépniük, hogy az EU által a demokratikus normákkal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott milliárdos összegeket felszabadítsák.
A Reutersnek korábbi emberi jogi ombudsmanként Bodnar elég határozottan állította, az Európai Ügyészség számára a tagállami csatlakozáshoz csak a miniszterelnök levelére van szükség.
„Akkor az Európai Bizottság négy hónapon belül válaszol… Ez jó a helyreállítási alap pénzeinek oldaláról, mert azt mutatja, hogy elszámoltathatóbbak vagyunk.”
– mondta.
Külső felügyeletet kaphatna a pénzköltés
A 2021 óta működő csalás- és korrupcióellenes Európai Ügyészséget azért hozták létre, hogy az EU költségvetésével kapcsolatos ügyeket vizsgálja. A 27 tagállamból már 22 csatlakozott, de Dánia, Írország, Magyarország és Svédország mellett Lengyelország sem volt eddig elragadtatva ettől. Ez a szervezet az EU független ügyészi hivatala, amely az unió pénzügyi érdekeit hivatott képviselni, és jogosult vádhatósági eljárásokat lefolytatni azon tagállamok területén, amelyek részesei az együttműködésnek.
Az Európai Bizottság leírása szerint az Európai Ügyészség
„az Európai Unió független és decentralizált ügyészsége, amely hatáskörrel rendelkezik az uniós költségvetés elleni bűncselekmények – például csalás, korrupció vagy határon átnyúló súlyos héacsalás – esetén a nyomozás, a vádhatósági eljárás lefolytatása és a bíróság elé állítás terén.”
Lengyelországban az eddig hatalmon lévő lengyel nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) kormánya, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó reformok miatt többször is vitába keveredett Brüsszellel, a lengyel igazságszolgáltatásba való beavatkozástól való félelmére hivatkozva döntött úgy, hogy nem csatlakozik az uniós ügyészséghez.
Háttérként fontos tudni: a magyar és a lengyel helyzet több ponton azonos, hiszen Lengyelország összesen 59,8 milliárd eurót kapna ebben a ciklusban az EU-tól a helyreállítási alapból, de ebből 35,4 milliárd eurónyi támogatást és kölcsönt befagyasztottak, amíg Varsó be nem vezeti azokat a jogállamisági reformokat, amelyek helyreállítják igazságszolgáltatási rendszerének függetlenségét. Ugyanakkor a REPowerEU-alapok az ő esetükben sem kötődnek semmilyen jogi reformhoz, ennek előlegét pedig a Bizottság mostani jóváhagyásával éppen úgy lehívhatja Lengyelország, mint Magyarország.
A 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanácsnak most a lengyel ügyben – a bizottsági javaslat fényében – 4 hét áll rendelkezésére, hogy jóváhagyja ezt, és ezzel lehetővé tegye Lengyelország számára az 5 milliárdos előleg igénybevételét – derült ki a Reuters idevágó cikkéből. A tanácsi jóváhagyás vélhetően egybeesik majd a magyaréval – és más tagállamokéval –, noha Lengyelország december közepére könnyen tovább mehet.
A lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályok a 76,5 milliárd eurós, úgynevezett uniós kohéziós alaphoz való hozzáférésüket szintén akadályozzák, éppen úgy, mint a magyar kormány intézkedései miatti zárolások. Noha az Európai Bizottság a legtöbb pénzeszköz felszabadítását Lengyelország esetében is attól tette függővé, hogy a kormány visszavonja-e az igazságügyi reform vitatott elemeit, és csökkentik a bírák feletti politikai befolyást, Donald Tusk kormányra kerülése sokat lendíthet az ügyön.
Megkerülhetik az államfőt
Lengyelország a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt 2015-ös hatalomra kerülése óta számos vitába keveredett az Európai Unióval a demokratikus normáktól eltérő intézkedések miatt. Az október 15-i választásokon azonban az európai értékeket támogató pártok Donald Tusk által vezetett szövetsége szerzett többséget, és úgy tűnik, hogy átveheti a hatalmat. Az eddigi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szerezte a legtöbb, 194 mandátumot, de nincs többsége a szejmben, ahol a négypárti ellenzéki koalíciónak együttesen 248 képviselője van.
Andrzej Duda lengyel elnök a PiS szövetségese, és ő adta meg a pártnak az első esélyt a kormányalakításhoz.
November 13-án még Mateusz Morawieckit bízta meg a a feladattal, utóbbi pedig azt közölte, hogy ehhez hét-nyolc napra van szüksége. Ám Morawiecki koalíciós próbálkozásai kudarcot vallottak: az új lengyel parlamentben többséget alkotó ellenzéki szövetséghez tartozó Harmadik Út, valamint a szövetségen kívüli, szintén ellenzéki Konföderáció is elutasította a napokban. A határidő tehát lejárt, az ellenzéki tömörülés pedig kitart amellett, hogy közösen alakítsanak kormányt, amire legkésőbb december közepén sor is kerül majd.
Donald Tusk és partnerei márpedig ígéretet tettek a Brüsszellel való kapcsolatok rendezésére és a befagyasztott pénzek feloldására. Ehhez elsősorban a független igazságszolgáltatási rendszer visszaépítésére van szükség, ami azonban, pontosabban az ehhez szükséges törvények elfogadása vagy módosítása nem lesz egyszerű, mert Duda államfőként a költségvetésen túl bármilyen törvényt megvétózhat, és az új kormány nem rendelkezik majd az elnöki vétó felülírásához szükséges háromötödös többséggel a szejmben.
Ha viszont valóban megtalálják a nemzeti és nemzetközi jognak is megfelelő megoldást ahhoz, hogy a Bizottság által felügyelt módon az uniós költségvetés védelme biztosított legyen Lengyelországban, a források zárolására nem lesz tovább szükség.
