Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Beindultak a lakásépítések, drágulnak a panelek, régebbi társasházakban egész szinteket vesznek a befektetők

Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén (és még inkább majd jövőre) a lakásépítések is beindultak, így a magyar lakáspiac „normál” üzemmódot felvéve érett szakaszba léphet. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk, ugyanakkor az még nem derült ki, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.

Országos szinten az átlagár eddig 13 százalékkal nőtt a tavalyi adatokhoz képest. A korábbi évekkel szemben, amikor a nagyvárosok drágulása messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, most 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás idén 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott. Ugyancsak szembe megy az előző évek trendjével (de következik a meredekebb községi drágulásból), hogy az önálló házak ára emelkedett a leginkább. 2017-ben eddig, 16 százalékkal, míg a tégla és lakótelepi lakásoké ettől elmaradva, 11 és 13 százalékkal.

Az elmúlt évek látványos paneldrágulása után mára a lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladja a 225 ezer forint/négyzetmétert.

„Ebben az évben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Az átlagárakat összegző lista élén három dunántúli megye, Zala, Tolna és Baranya állnak. A fővárosnál is jobban, 15 százalékot meghaladó mértékben drágult még Csongrád és Veszprém megye is. Érdekes, hogy a legdrágább megyék közül Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az áremelkedési sorrend utolsó ötödében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt már kisebb lehetőség van.

arvaltozas-megyenkent

Budapest (412 ezer forint/négyzetméter) után továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 265 ezer forint/négyzetméter átlagárral. A 200 ezres szintet azonban egyre több megye, immár Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy is meghaladja.

Az eladott ingatlanok országos átlagára, az év első három negyedévében, 286 ezer forint volt négyzetméterenként.

Megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban 23 százalékkal, majd Veszprém 21 százalékkal, Szeged 20 százalékkal és Pécs 19 százalékkal következik. Érdekes – de magyarázat itt is a magas bázis lehet –, hogy a megyeszékhelyek között Győr áll a rangsor leghátulján 6 százalékos drágulással egy év alatt. Ezzel együtt továbbra is Győr a legdrágább megyeszékhely 267 ezer forint/négyzetméteres átlaggal. A 250 ezres limitet emellett még Debrecen, illetve Kecskemét lépi át, Székesfehérvár és Veszprém valamivel az alatt marad. Salgótarján, Miskolc és Szolnok számítanak hagyományosan a legolcsóbb városoknak. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakóingatlanok átlagára nem éri el a 100 ezer forint/négyzetmétert sem.

A klasszikus budapesti belvárosi területeken (V., VI., VII. kerület), ahol az elmúlt években rohamos áremelkedés zajlott le, idén csak 15-18 százalék közötti áremelkedési értékeket látunk, ez a középmezőnyhöz elegendő szint. Az irányítószámok szerinti körzeteket vizsgálva 50 százalék körül drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a 1205-ös és 1202-es körzet, azaz a XX. kerület Erzsébetfalva és Kossuthfalva kertvárosi részei.

Az V. kerület ismét messze vezeti a budapesti árrangsort a közel 700 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől, a második legdrágább kerület, az I. fajlagos átlagára majdnem kerek százezer forinttal marad el. A félmilliós szint fölé ezek mellett még a II., XII. és VI. kerületek jutottak. A továbbra is legolcsóbb XXIII. kerületben is 260 ezer forint/négyzetméter az ár.

bp

A befektetési céllal vásárlók becsült aránya az összforgalmon belül 30 százalék körülire csökkent, de jelenlétük az egyéb alternatív befektetési lehetőség híján továbbra is meghatározó lesz a keresleti oldalon, speciális szegmensként megnőtt azok száma, akik nem egy-két lakást vesznek, hanem törekednek egy nagyobb portfólió kialakítására. Azokon a területeken, ahol hiányzik az új építés, ott régebbi társasházakban egész szinteket szeretnének megvenni.

A jelenlegi újlakás-boom jövőjét nagyban befolyásolja, hogy az eredetileg 2019 végéig hatályos 5 százalékos ÁFA, illetve a megemelt CSOK meghosszabbításra kerül-e. A legfrissebb információ szerint a Kormány ezt nem tervezi, ugyanakkor más, kedvező elemeket bevezethetnek a lakásépítés támogatására.

A válság hozadékaként az albérletben lakás az elmúlt években elfogadottabbá vált. A mai fiatalok, az előrejelzések szerint általánosságban kevéssé ragaszkodnak majd az ingatlantulajdonhoz, így természetes folyamat részeként is terjed a lakásbérlet.

 

Tartsd meg a boltodat és a boltod meg fog tartani téged.