A kormány június 4-én összesen 8 iparágat sújtott régi-új válságadóval, vagy emelte meg a korábban ideiglenesen bevezetett, de végül megmaradt extraadókat. Kérdés, hogy a megváltozott világgazdasági realitások között mennyire működőképes az unortodoxia. A különadók fogadtatása a multik részéről eddig nem mondható nagyon másnak, mint 10 éve. Kivéve persze a Ryanair-vezért.
Ha a makrószámokat nézzük, elmondhatjuk, hogy a 2010-11-es időszakban bevezetett különadók végülis működtek: a kormány képes volt kezelni a hiányt, érdemben tudta csökkenteni az államadósságot, és ugyan több szektor szereplője is áthárította az extra terheket a fogyasztókra, ez a kormánypártok népszerűségét egyáltalán nem kezdte ki. A „multiellenes” retorikával nyakon öntött válságkezelés pedig úgyis működőképes tudott maradni, hogy kevesen adtak annyi támogatást a multiknak, mint az Orbán-kormányok.
Brüsszel: Nem!
Emlékezetes, hogy a 2010-es kétharmados kormányzást Orbán Viktor lényegében azzal kezdte, hogy Brüsszelben engedményeket akart kicsikarni Magyarországnak a hiánycél teljesítésében és az államadósság csökkentésében. A Bizottság válasza határozott nem volt, maradt a szigor – sokak szerint innen is eredeztethető az EU-val vitt szabadságharcos attitűd.
Amikor a Fidesz minden addiginál erőteljesebb politikai felhatalmazást kapott 2010-ben (hiszen az országgyűlési választásokon elért kétharmad előtt a helyhatósági választásokon is narancssárgára festették az országot), az ország még nem volt túl a 2008-as világválság okozta sokkon, a devizahitelek törlesztőket sokan nyögték, de a mélyponton túl volt a világgazdaság és Magyarország is. Az irány egyértelmű volt: innen már csak felfele lehet menni.
Van másik!
A különadókat a Fidesz most megint egy globális krízis kezelése miatt veti be, és megint csak igen erőteljes politikai felhatalmazás mellett (soha nem szavaztak még annyian a kormánypártokra, mint 2022-ben). Működni fog a bevált recept?
Nagyon más körülmények között történik ez a válságkezelés, a legfontosabb különbségek:
- nehéz megmondani, hogy a válságból mennyi van még hátra, 2010-ben már látszódott legalább a kiút;
- Európában háború van, megjósolhatatlan, mikor lesz vége;
- a világból épp eltűnik a likviditás: nincs ingyenpénz a jegybankoktól, nagyon kemény mínuszokban vannak a befektetők – ez megnehezíti az országok finanszírozását is;
- infláció – nagyon komoly gondot jelent, nemcsak Magyarországon;
- EU-s pénzek: az évtized elején Magyarország mindenképp az egyik nyertese volt az uniós forrásoknak, rengeteg fejlesztési pénz állt rendelkezésre, a korrupciós kockázatok miatt az EU ezeket a csapokat most elzárta, ami komoly teher a költségvetésnek (a kormány számos projektet előfinanszírozott);
- adók bevezetése: a kormány 2010-ben sem fecsérelt sok időt az ágazati egyeztetésekre, de a mostani különadókat úgy vetette ki, hogy gyakorlatilag rendeleti úton kormányoz, a piaci szereplők számára sokkal nagyobb így a bizonytalanság, a kormányfő Facebook-on bejelent valamit egyeztetés nélkül és este már benne is van a Magyar Közlönyben;
- választási osztogatás: 2010-ben a Fidesz úgy vette át a hatalmat, hogy a politikailag kényes és népszerűtlen lépéseket a Bajnai-kormány meghozta helyettük, a kassza éppenséggel nem volt tele, de nem megszorítással kellett kezdeniük, most viszont a kormány alaposan kiköltekezett a választások előtt, miközben a kassza megint nincs tele.
A legfontosabb különbség ugyanakkor, hogy 2010-ben a különböző ágazatok először kaptak a nyakukba különadót, sokat ismételt tény, hogy az ideiglenesen bevezetett terhek jórésze (lent mutatjuk, mennyi) megmaradt. Vagyis most nem extraprofitadókat, hanem extra különadókat kap a legtöbb szektor, épp akkor, amikor a piacról kiáramlik a pénz, az inflációs félelmek pedig lassíthatják a gazdaságot, arról nem is beszélve, hogy a covid után még számos szektor nem tudott talpra állni.
Az érintett szektorok tiltakoztak is. Ebből is kiemelkedik, ahogyan a Ryanair-vezér nekiment Nagy Mártonnak, aki a válságkezelést gazdaságfejlesztés címén menedzseli, de
a leglátványosabb az, ahogy a megadóztatott szektorok azonnal lereagálták a kormány lépését: szinte mindenki azonnal beépítette vagy jelezte, hogy beépíti az áraiba a különadókat.
Még így sem mondhatjuk, hogy a hirtelen a gazdaságra terhelt 815 milliárdos adóemelések kiverték volna a biztosítékot az érintetteknél, voltak szektorok, amelyek nem is kommentálták a kormány döntését.
Nagy Márton, a miniszterjelölti meghallgatásán. Erős kezdés. Fotó: MTI/Kovács Attila
A likviditásszűkében az unortodoxia nem tud úgy ficánkolni, mint bő 10 éve. Az erős politikai felhatalmazás pedig nem egyenlő a rendeleti kormányzással. Utóbbi olyan jogi kockázat, ami nemcsak a válságkezelés éveire riaszthatja el a befektetőket Magyarországról. Nem szabad elfelejteni, hogy a válsághelyzetek mindig erős legitimációt adnak a cselekvő politikai tömörülésnek, vagyis a kormányoknak – kérdés, hogy mennyire befolyásolja majd mindezt, hogy a különadók biztosan meg fogják drágítani az életet.
Ez sokkal kiélezettebb kérdés most, amikor eleve kétszámjegyű a pénzromlás üteme, és amikor a nyaralások előtt esik történelmi mélységekbe a forint árfolyama: épp, amikor a legtöbben váltanak.
Bankadó
A magyar bankszektor sokszereplős, az elmúlt évek bankfelvásárlásai és összeolvadásai is mutatták: elindult a konszolidáció. A piacon még így is elég versenyző van ahhoz, hogy extraprofitot ne lehessen elérni, erre a Bankszövetség is rámutatott.
Csányi Sándor, OTP-vezér: a bank már közölte, mennyi különadót kell befizetnie. Fotó: Forbes archív
- Volt eddig szektoradó? Igen, a 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó és a tranzakciós illeték is maradt.
- Mi változott? A tranzakciós illeték, ezen a címen többet kell majd befizetni, az extraprofitadót pedig a nettó árbevételre vetik ki.
- Jól muzsikált a szektor? A plusz terhek ellenére az elmúlt évtizedben összességében nem volt oka panaszra a szektornak. A Bankszövetség szerint az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1 százalékos tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor (szerintük a nyereségesség kérdését hosszú távon kell nézni eleve). Ugyanakkor a covid utáni gazdasági problémák és a háború hatásai miatt az idei év első negyedéve kifejezetten rosszul sikerült a bankoknak, a piacvezető OTP is veszteségbe fordult.
- Reakció? Több bankvezér is óvatos kritikák fogalmazott meg, a Bankszövetség pedig határozottan kijelentette: ellenzi az új adókat.
- Rizikó? A bankok a gazdaságfejlesztés fontos intézményei, ha nem tudnak elegendő forrást juttatni a gazdaságba, akkor megrekedhet a növekedés is.
Átterhelik az adót? Igen.
A K&H volt az első fecske, amely díjakat emelt, és a következő napokban, hetekben egyre több banki kondíciós listában fog megjelenni az emelés, ami nem meglepetés már csak két okból sem. Egyrészt az egész szektor ellenzi az újabb plusz terhet, másrészt nagyjából ugyanez történt 2010-11-ben is. A bankok ráadásul a már meglévő szektoradókra kaptak most újabb terheket: nem kérdés, hogy ezek egy részét mi fogjuk megfizetni, a sokszereplős verseny ezt ugyan valamennyire visszafoghatja, de ez a realitás. Az MNB már bejelentette, hogy szigorúan vizsgálja majd az emeléseket, de nem fogja tudni ezeket megakadályozni.
Biztosítási szektor
- Volt eddig szektoradó? Igen, az eredetileg kivetett baleseti adót 2018-ban változtatták meg, ekkor lett biztosítási adó (alacsonyabb kulccsal).
- Mi változott? A szektor most pótadót kap, az elnevezés nem véletlen, a biztosítási adó mellett kell a díjbevétel alapján megfizetni.
- Jól muzsikált a szektor? 2021-ben 80,1 milliárdos adózott eredményt mutatott fel a szektor, ami csökkenés éves alapon, de alapvetően a biztosítók az elmúlt 5 évben élvezték az erőteljes gazdasági növekedés hatásait. Most 115 milliárdot fizetnek majd be biztosítási adóként (ez rekord) és erre jön rá az 50 milliárdos pótadó.
- Reakció? A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nem kommentálta a kormány döntését, vélhetően azért sem, mert zajlanak az egyeztetések, hogyan oszlik majd meg pontosan a teher a társaságok között.
- Rizikó? Az adó igen komolyan érintheti majd a biztosítók profitabilitását, számos szereplő fordulhat veszteségbe, a kevésbé jövedelmező termékek pedig gyorsan eltűnhetnek a piacról.
Átterhelik az adót? Valószínűleg igen.
A fenti számokból is látszik, hogy nagyon komoly terhet kapott a szektor, meglepetés lenne, ha ennek legalább egy részét nem mi fizetnénk meg. Ezzel kapcsolatos nyilvános bejelentés még nem volt ugyanakkor.
Energiaszektor
- Volt eddig szektoradó? Nem, bár közműadót fizetett a szektor eddig is, és a kormány két adónemet is megváltoztatott, így a szektorból többen és többet fognak majd fizetni (erről itt írtunk). A kőolaj-előállítók különadója új elem, és itt valóban lehet mondani, hogy a kormány az extraprofitot sápolja meg.
- Jól muzsikált a szektor? Igen is, meg nem is. Az itt bevezetett ágazati adó a Molt terheli, az olajtársaság története legjobb évein van túl. A magyar piacon a rezsicsökkentés teremt sajátos helyzetet:
az energiaválság extraterheit javarészt az állami energiacégek nyelik le, az itt részletezett különadókból pedig éppenséggel a többiek fizetik ki ezt a hatalmas veszteséget.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Az energiaszektor 300 milliárdos különadójából 250 milliárdot fizet a Mol. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
- Reakció? Hernádi Zsolt egy interjúban azt mondta, hogy ki fogják tudni fizetni a különadót, nem minősítette azt.
- Rizikó? Arról Hernádi is beszélt, hogy az ársapkát lassan jó lenne kivezetni, akár fokozatosan is, mert ellátásbiztonsági szempontból vannak kockázatok. A kormány most megnyújtotta azt.
Átterhelik az adót? Nem (teljesen).
Nem, mert nem tudják az ársapka miatt. A kormány ugyanakkor megváltoztatta a rezsicsökkentés szabályait is, az energiaárak emelkedését így számos szektorban érezni fogjuk, és már eddig is éreztük.
Légitársaságok különadója
- Volt eddig szektoradó? Nem.
- Jól muzsikált a szektor? Számos nagy légitársaság szorult állami mentőövekre a covid alatt, a szektor komoly veszteségekkel fordult rá 2022-re, amikor felcsillant a remény a konszolidációra.
- Reakció? Elég gyorsan kiderült, hogy a magyar piac nagy részét kitevő fapadosok között csak az a különbség, hogy mikortól hárítják át az extraadót. Az Easyjet, a Ryanair és a Wizz is árakat emel. Nyilvánvalóan a Ryanair volt a leghangosabb: ökörségnek titulálták az adót, tökfejezték a minisztert és egy kezdő közgazdasági tankkönyvet is küldtek neki.
Ennyire talán soha senki nem állt bele abba, hogy nem ért egyet az unortodox extraadókkal.
- Rizikó? Ahogy arról korábban is írtunk, itt nem a 10 eurós áremelkedés a legnagyobb rizikó, hanem az, hogy a fapadosok járatot ritkítanak. Michael O’Leary Ryanair-vezér, amikor épp nem idiótázta Nagy Mártont, erről is beszélt: a magyar piacon visszavesz a cég. Ez következik a fapados árképzés logikájából is: ott repülnek, ahol olcsón tudnak üzemelni.
Váradi József Wizz-vezér. A fapados légitársaság az MTÜ partnereként most indította el a Hévíz-Dortmund járatát, a kieső orosz turisták helyett jönnek a németek – kicsit drágábban. Fotó: Fekete Csaba
Átterhelik az adót? Igen.
Nemcsak, hogy átterhelik, de a Ryanair hangos ellenállása arra is elég jól rámutatott, hogyan lesz az utasadóból infláció: az állam elveszi tőlem, én behajtom rajtad, kedves utas.
Ez nyilvánvalóan politikailag is fájdalmas a kormánynak, amely a szavak szintjén egyelőre nagyon határozottan állítja, fellép az áremelések ellen. Valójában erre kevés jogi lehetősége van. Az pedig nem életszerű, hogy rendeleti úton jön majd a hatóságiáras fapados jegy Bariba vagy Gironába, mert az eddig bevezetett árintézkedések elég gyorsan megmutatták, hogy nem lehet az állami árszabályozást a végletekig tolni. Már most is ellátási gondokat, készlethiányt eredményezett számos helyen.
Készlethiány 2022 május végén egy budapesti kisebb benzinkúton. Fotó: Zsiborás-Kuthi Anna
Távközlés
- Volt eddig szektoradó? A távközlési válságadót ugyan 2013-ra kivezették, de az energiaszektorral és a közműcégekkel együtt a távközlési cégek továbbra is fizetnek közműadót (a hírközlési vezetékek után) és a telekomadót is a nyakába kapta a szektor.
- Mi változott? Pótadó formájában gyakorlatilag visszahozzák a korábbi különadót. Ezzel 2013-ban az Európai Bizottságnak (egyetemben a kiskereskedelmi adóval) komoly jogi aggályai voltak és felszólította a magyar kormányt azok beszüntetésére (akkor az eredeti terv szerint ki is vezették őket). Az EU Bírósága amúgy 2020-ban tett rendet a kérdésben: a magyar ágazati adók összeegyeztethetők az uniós joggal. Ennek nagy tétje nem volt, mert 2013-ban már a francia és máltai különadók kapcsán hozott hasonló ítéletet.
- Jól muzsikált a szektor? A kormányközeli szereplők látványosan növelték a jelenlétüket ezen a piacon, amely jelentős nyereségességgel működött eddig – nem kis részben a komolyabb árverseny kialakulása ellen ható magyar szabályozás miatt (EU-s összehasonlításban is nagyon magasak a magyar távközlési számlák). A szektor tehát kiválóan muzsikált.
- Reakció? Nagy a csend. Az állam komoly szabályozója a piacnak és nagy tenderek kiírója is. Jelenleg két minisztérium is viszi az innováció ügyét, vannak források digitalizációs projektekre, a háttérben biztos komoly egyeztetések zajlanak. A digitális fejlesztésekre a gazdaságnak is szüksége van.
- Rizikó? A távközlés komoly beruházásokat igénylő szektor, az ilyen extra terhek miatt visszafoghatják a fejlesztéseket a szolgáltatók.
Telekom: szektoradóknak se szeri, se száma. Fotó: Sebestyén László
Átterhelik az adót? Igen.
A Niveus Consulting tanácsadócég szerint várhatóan igen, a három nagy szolgáltató (Yettel, Vodafone, Telekom) árat emelhet az adó miatt. Erre minden jogi lehetőségük is megvan.
Kiskereskedelem
- Volt eddig szektoradó? A kormány visszahozta az ágazatot terhelő kiskereskedelmi adót már korábban. Megmaradt a chipsadó is (bár ez nem a szektort terheli, de a beszerzési árakat növelte).
- Mi változott? 2022-ben jelentős pótadó jön az eddigi kulcsokra, aztán emelik sávosan az adó mértékét 2023-ban. (Emelkedik a chipsadó is és emelkedik majd a jövedéki adó is.)
- Jól muzsikált a szektor? Az elmúlt évek a (német) diszontláncok látványos előretöréséről szóltak, a lényeg itt is a hatékony működés. A piacvezető Lidl 2021-ben 668,3 milliárd forintos forgalommal zárt, adózott eredménye 32,16 milliárd volt, ami 4,25 százalékos profitrátát jelent. Ennek nagy részét ugyanakkor elviheti majd a különadó. A kiskereskedelmi cégek forgalma tavaly ugyan nőtt, de a beszerzési és a fogyasztói árak is.
- Reakció? Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményben kérte számon a kormányzatot, ami miatt nem egyeztetett velük az adóról.
- Rizikó? A kiskerláncok magasabb beszerzési árak mellett működnek, finanszírozzák az árstopok miatti kiesést (25 milliárd lehet alsó hangon február óta), és most újabb 60 milliárdos terhet kaptak a nyakukba. Az ágazat szereplői szerint szükség lenne a hasonló döntések előtt az egyeztetésre, hogy az árubiztonság fenntartható legyen.
Kép: Sebestyén László
Átterhelik az adót? Igen.
Maga lenne a csoda, ha nem. A kormány a hat alapélelmiszerre kivetett hatósági ár érvényességét is meghosszabbította: vagyis továbbra is emelkedő árakkal kalkulálhatnak.
Gyógyszergyártók különadója
- Volt eddig szektoradó? A legrégebben ez a szektor fizet forgalomarányos extraadót, 20 éve járulnak hozzá a gyógyszerkassza egyensúlyához a szektor gyártó- és forgalmazó szereplői (2011-ben emelték meg jelentősen ezt a hozzájárulást).
- Jól muzsikált a szektor? Árbevétel arányos nyereség alapján a legjobbak között van a gyógyszergyártás.
- Reakció? Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) élesen kikelt az adó ellen, kemény terhet kaptak a gyártók a nyakukba.
- Rizikó? Az AIPM szerint a betegek biztonságos ellátását is veszélyeztetheti az extraadó.
A Richter új székháza. Mit hoz még a jövő?
Átterhelik az adót? Igen.
A háború okozta ellátási nehézségek, a magas infláció és a gyenge forint mind növelték a gyógyszercégek nehézségeit, a nem vényköteles készítmények háromszor annyival drágultak az év első negyedében, mint a vénykötelesek – utóbbiak árán a kormány nem akar változtatni. Így a nem receptköteles, amúgy is drágább gyógyszerek ára emelkedhet még jelentősebben, erre az ágazatban kialakult helyzet miatt az extraprofitadó nélkül is sor került volna. A patikákban mindenképpen megérezzük majd fizetésnél a különadót.
Média, cégautó, egyebek
A megemelt cégautóadó miatt a lízingcégek is jelezték: árat fognak emelni, az adóemelést az ügyfelekre terhelik. A kormány újra kiveti a reklámadót is, de ez majd csak 2023-ban lép életbe. A médiapiac folyamatos nyomás alatt tartása amúgy sem áll távol a kormányzattól. A nyomtatott termékek ára már most emelkedik, hiszen a papír ára folyamatosan nő, de az ágazatban már jelentettek be elbocsátásokat: elsősorban a kormányhoz bekötött cégeknél vannak leépítések. Komoly bajba került a Magyar Hang, amely emiatt támogatói kampányt is indított.
Összességében az elemzők is arra számítanak, hogy később tetőzhet a magyar infláció, és akár az évvégéig kétszámjegyű maradhat – a romló prognózisnak a különadók kivetése az egyik legfontosabb oka. Az árak mellett a következő hónapok fontos kérdése lesz, hogy a rendeleti úton, érdemi egyeztetések nélkül bevezetett extraadók okoznak-e gondokat az ellátásbiztonságban, több szektor is ezt kérte számon a kormányzaton.
Az is igaz, hogy ugyan a Ryanair most különösen szokatlan vehemenciával esett neki Nagy Mártonnak, ugyanakkor a gazdaság szereplői (tőkeerős multik) komolyabb ellenállás nélkül hajtanak fejet a magyar kormánynak.
