Jól néz ki a KSH átlagkereseti statisztikája, de a valóság nem ez. A GKI pontosabb, szélesebb minta alapján készített statisztikát, ami már sokkal rosszabbul fest.
Elég komoly az eltérés a Központi Statisztikai Hivatal és a GKI Gazdaságkutató Intézet statisztikái közt, ami a 2020-as átlagbéreket illeti.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 268 405 forint volt az átlagos, nettó jövedelem az első járványévben, a GKI szerint viszont csak 210 585, több mint 20 százalékkal kevesebb.
Ráadásul még az országos adat is torzít kicsit, ugyanis a hazai települések 87 százalékában a bérszint nem érte az országos átlagot. És még ennél is lesújtóbb adat, hogy csak a települések négy százalékában volt nettó 240 ezer forint felett az átlagos nettó kereset.
Település típus | Munkavállalók száma (fő) | Havi nettó átlagkereset (ezer Ft) | 2020/2019 |
Budapest | 690 792 | 276 | 17% |
Megyei jogú városok | 808 699 | 225 | 10% |
Városok | 1 368 702 | 204 | 16% |
Községek | 1 261 714 | 178 | 15% |
Ismeretlen | 77 533 | 158 | 1% |
Összesen | 4 218 443 | 211 | 15% |
Munkavállalók száma, havi nettó átlagkereset 2020-ban és a nettó kereset változása. Forrás: GKI, a NAV adatai alapján
A legnagyobb jövedelmű települések elbolyában nincs akkora meglepetés: a budai II. és XII. kerületben keresnek a legtöbbet, a fővároson kívül Telkiben és Nagykovácsiban élnek a legnagyobb nettó bérrel rendelkezők. A
- fővárosban (276 ezer),
- Pest (231 ezer) és
- Győr-Moson-Sopron (225 ezer)
megyékben átlag felett keresnek.
És sajnos a lista sereghajtói közt sincs óriási szenzáció:
- Szabolcs- Szatmár-Bereg (163 ezer Ft),
- Békés (173 ezer Ft), illetve
- Nógrád (175 ezer Ft) megyékben
élnek a legkisebb jövedelemmel rendelkezők. Óriási a bérolló, Szabolcsban átlagosan több mint 110 ezer forinttal, bő 40 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a fővárosban.
Azt ugyanakkor azt a GKI is megjegyzi, hogy a megyékben 2019-hez képest nagyjából azonos, 13-15 százalékos volt a nettó béremelkedés, tehát legalább a bérolló nem nyílt sokkal nagyobbra az első járványévben.
Megye | Nettó kereset | 2020/2019 | Megye | Nettó kereset | 2020/2019 |
Bács-Kiskun | 188 | 14% | Jász-Nagykun-Szolnok | 182 | 13% |
Baranya | 186 | 16% | Komárom-Esztergom | 223 | 14% |
Békés | 173 | 14% | Nógrád | 175 | 13% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 177 | 14% | Pest | 231 | 15% |
Budapest | 276 | 17% | Somogy | 177 | 15% |
Csongrád-Csanád | 197 | 16% | Szabolcs-Szatmár-Bereg | 163 | 14% |
Fejér | 224 | 15% | Tolna | 203 | 17% |
Győr-Moson-Sopron | 225 | 14% | Vas | 212 | 15% |
Hajdú-Bihar | 185 | 15% | Veszprém | 205 | 14% |
Heves | 195 | 13% | Zala | 189 | 15% |
Havi nettó átlagkereset 2020-ban megyénkként és változásuk (ezer Ft, százalék). Forrás: GKI, a NAV adatai alapján
A KSH adata sem valótlan, csak más módszertan alapján készült.
A két statisztika közt az a fő különbség, hogy a KSH a legalább 5 főt foglalkoztató cégek, az állami és önkormányzati vállalatok teljes állásra bejelentett dolgozóinak fizetéséből számolta ki azt, hogy mennyivel jobban élünk.
A GKI viszont a NAV adatait használta, hogy országos képet alkosson, tehát egy jóval nagyobb minta állt rendelkezésre.
Az ország bérezési térképe pedig így néz ki, jól mutatja, hogy az ország nagyjában a nettó átlagjövedelem a 200 ezer forintot sem éri el.
A KSH módszertana és annak eredményei múlt héten is nagyot szóltak: a hivatal közölte, hogy 2022 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 546 ezer forint volt, közel 32 százalékkal több, mint előző évben. Persze azt a KSH is megjegyezte az irreális növekmény mögött a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos juttatása, a fegyverpénz állt.