A kriptózás mindig is egy igazi hullámvasút volt, de 2025 hozott még néhány hurkot a pályára. Rug pullok, technikai hibák, történelmi kriptovaluta lopás és a globális politikai játszmák is borzolhatták idén a befektetők idegeit. Ezek a botrányok rengették meg leginkább a kriptopiacot.
Hosszú hónapok állnak a kriptobefektetők mögött. Az év első felében még úgy tűnhetett, hogy 2025 lesz a blokklánc éve. Sokan várták, hogy a bitcoin a 200 ezer dolláros árfolyamot is ostromolhatja. Azonban az év a Peak tanácsadója szerint „crime season” lett, amikor egymást érték a botrányok, csalások és összeomlások. December végén a bitcoin 87 500 dolláros árfolyam körül mozog. Ez azt jelenti, hogy 6,4 százalékot veszített az értékéből a tavalyi évhez képest – erről a The Times-on olvashatunk részletesebben.
Az alternatív eszközök közül az ether 11,5, a Solana majdnem 35, a Cardano közel 58, a Dogecoin pedig 61 százalékkal ér kevesebbet mint egy éve. A Peak tanácsadója, Siklós Bence kriptopiaci szakértővel szedtük listába az idei év legnagyobb kriptós botrányait a Forbes.hu-n.
Trading Economics
Donald Trump kihúzta a szőnyeget a kriptósok alól
Az Egyesült Államok elnöke erősen kezdte a 2025-ös évet. Még a január 20-i beiktatása előtt, január 18-án, Donald Trump piacra dobta a saját magáról elnevezett mémcoinját, a Trump coint. A befektetők azonnal érdeklődni kezdtek az eszköz iránt. A népszerűséget pedig az is hajtotta, hogy a nagyobb centralizált kriptotőzsdék, mint a Coinbase és a Binance azonnal listázni is kezdték a tokent. A hype olyan mértékű volt a Trump coin körül, hogy órák alatt elérte a 8–9 milliárd dolláros piaci kapitalizációt.
Fontos kiemelni a kriptózással kapcsolatban, hogy a politikai mémcoinokkal kapcsolatban mindig óvatosnak kell lenni. Erősen spekulatív eszközök, melyek árfolyama gyorsan változik, értéküket pedig egy híresség, politikus népszerűsége, vagy ismertsége adja. Nincs mögöttük valós fundamentális érték. Az intő jelek pedig a Trump coin körül is ott sorakoztak.
A Trump coin a csúcson majdnem 9 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett és az egy tokenre jutó érték is elérte a 70 dollárt. Azonban a Bubblemaps, egy on-chain analitikai vállalat felfedezte, hogy közvetlenül a mémcoin indulása előtt egy kriptotárcát nagyjából egymillió dollárral töltöttek fel, majd ez a tárca az indulás első percében majdnem hat millió dollárért vásárolt Trump coint. Nem sokkal később a felvásárolt tokeneket 20 millió dollárért értékesítették.
Mivel a Trump coinnak jelentős része néhány nagyobb kriptotárcánál összpontosult és a kereskedési minták is illeszkedtek a klasszikus rug pull sémába, sokan kezdtek el bennfentes kereskedésre gyanakodni. A mémcoin piaci kapitalizációja jelenleg egymilliárd dollár körül van, az egyes tokenek pedig körülbelül 5 dollárt érnek.
Ha a Trump coin története önmagában nem lett volna elég gyanús, akkor az i-re feltette a pontot, hogy a megjelenés másnapján, január 19-én piacra dobták a Melania Tokent, ami ugyanazt a kereskedési mintát mutatta, mint az elnök mémcoinja, csak kisebb összegekkel
– erről a Peak tanácsadója beszélt. Hozzátette, hogy ez az eset azért is fontos, mivel korábban hasonlóra nem volt példa az Egyesült Államokban, hogy egy megválasztott elnök visz végre egy rug pullt. Siklós Bence szerint az, hogy ennek a csalásnak nem lett semmilyen következménye elindított egy úgynevezett „crime season-t”. Ez azt jelenti, hogy több politikai szereplő is hasonló kriptós csalásokba keveredett 2025-ben.
Lecsapott Javier Milei digitális láncfűrésze
Donald és Melania Trump finoman szólva is gyanús mémcoinjai elindították a crime seasont 2025 elején. Februárban jelent meg a decentralizált tőzsdéken a Libra token, aminek hatalmas támogatója lett az argentin elnök, Javier Milei. A 2023-ban megválasztott államfő a politikai paletta egyik érdekes szereplője, elég a láncfűrészes kampányára gondolni.
A Libra megjelenése után Milei az X-en kezdte el népszerűsíteni a mémcoint. Azt állította, hogy ez a token az argentin gazdaság fellendítését szolgálja. A hype itt is megtette a hatását, a piaci kapitalizáció pedig gyorsan elérte a 4–5 milliárd dollárt – az esetről a Forbes.com is írt részletesebben.
Az eufória azonban nem tartott sokáig. A kereskedés megkezdése után 11 órával a Libra elveszítette az értéke majdnem 95 százalékát és a market cap 250 millió dollárra esett vissza. Siklós Bence szerint a kereskedési minta megegyezett a Trump coinnál látottakkal. A Lookonchain elemzőcég később feltárta, hogy legalább 8, a Libra token kibocsátóihoz köthető kriptotárca vont ki hatalmas összegeket a projektből, nem sokkal az indulás után.
A mémcoin összeomlása után Javier Milei gyorsan törölte a Librával kapcsolatos X bejegyzéseit, majd heves hangvételű posztokban politikai ellenfeleit hibáztatta a projekt kudarcáért.
Számos red flag volt a Libra projekt körül. A legaggasztóbb az volt, hogy a tokenek több mint 80 százaléka már az induláskor eladható, mozgatható volt. Ez lehetőséget ad a bennfenteseknek, hogy azonnal profitot realizáljanak. Emellett semmilyen tájékoztatás nem kaptak a befektetők a Libra elosztásáról, a jutalmakról, vagy a fenntarthatóságról. Ha egy projekt hallgat ezekről az információkról, az mindig intő jel kell hogy legyen
– magyarázta Siklós Bence.
Minden idők legnagyobb kriptovaluta lopása
Abban egyetértenek a szakértők, hogy az év eleje rázós volt a kriptopiacon. Februárban pedig olyasmi történt, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak a kriptovaluták szerelmesei. Hackereknek sikerült kirabolni egy hideg tárcát, amire korábban nem volt példa.
A dubai Bybit kriptotőzsde egyik hideg tárcájáról (cold wallet) tulajdonítottak el ismeretlen hackerek másfél milliárd dollár értékben kriptodevizát. A hideg tárcák a technológia legbiztonságosabb megoldásai. A lényege, hogy a tárca, amin kriptót tárolja a tulajdonos egy olyan hardver, ami nincs folyamatosan az internetre csatlakozva. Mivel nincs internetkapcsolat, így nem lehet távolról feltörni ezeket a tárcákat. A tranzakciók idejére csatlakoztatják a hideg tárcát az internetre, csak arra az időre, ameddig a kriptót áthelyezik róla.
A Bybit egyik Ethereum tárcájával pont ez történt. Egy tranzakcióhoz a hideg tárcát csatlakoztatták az internetre, hogy egy forró tárcára (hot wallet) helyezzék át az ethert. A hackereknek ezt a tranzakciót sikerült eltéríteniük és felszívódniuk a másfél milliárd dollárt érő kriptóval.
A támadás előtt a Bybit valamivel több mint 16 milliár dollár értékű eszközt kezelt. Ez azt jelenti, hogy a hackerek a kriptotőzsde teljes vagyonának majdnem 9 százalékával léptek olajra
– érzékeltette az eset súlyosságát Siklós Bence. Hozzátette, hogy a támadás ellenére nem volt piaci összeomlás, a kereskedés zavartalanul folytatódott a Bybiten. Annak ellenére, hogy ez a hackertámadás volt történelem legnagyobb ilyen jellegű lopása, a kriptotőzsde üzemeltetőinek sikerült megnyugtatni az ügyfeleiket, hogy mindenkit ki tudnak fizetni.
Trump vámjai a kriptopiacot is megrázták
A 2025-ös év egyik legforróbb gazdasági témája volt az amerikai elnök vámpolitikája. Donald Trump több alkalommal is sokkolta a világot a bejelentéseivel, melyekkel jelentős vámokat lengetett be a globális gazdaság szinte minden szereplőjével szemben. Ezek a bejelentések az év első felében még heves piaci reakciókat váltottak, ám idővel a befektetők hozzászoktak az elnök habitusához. Aztán október 10-én Trump kirúgta a széket a kriptopiac alól.
Az eset azzal kezdődött, hogy Donald Trump bejelentette, hogy az érvényben lévő 30 százalékos vámon mellett egy 100 százalékos büntetővámot vet ki Kínára. Ezt azzal magyarázta a Fehér Ház, hogy Peking korlátozni tervezte a ritkaföldfémek exportját. A ritkaföldfémek a chip-gyártáson keresztül a technológiai ipar kulcsfontosságú hozzávalói.
A büntetővám hírére a kriptopiacon végig söpört a pánik, a bitcoin árfolyama percek alatt 122 ezerről 102 ezer dollárig zuhant. Ezzel egyidejűleg a 24 óra leforgása alatt 19 milliárd dollárnyi tőkeáttétes pozíciót likvidáltak, melyek döntő többsége hosszú távú befektetés volt
– magyarázta a szakértő, hogy az amerikai elnök egy felelőtlen kijelentése mekkora veszteséget okozott a kriptobefektetőknek. Ráadásul még ebben a 24 órában a teljes kriptopiaci kapitalizáció 500 milliárd dollárral csökkent. 4100 milliárd dollárról zuhant másnapra 3600 milliárd dollárig.
Siklós Bence hozzátette, hogy az októberi összeomlást nem önmagában Donald Trump vámfenyegetése okozta, az csupán a katalizátora volt. A bitcoin all time high szinten volt az eset előtt, 126 ezer dolláros árfolyamon, ami rengeteg tőkeáttétes long pozíciót eredményezett. Amikor az árfolyam zuhanni kezdett a Binance kriptotőzsde rendszerei hibás fedezetszámítást végeztek és olyan pozíciókat is lezártak, melyek még messze voltak a kritikus szinttől.
Ez a Binance rendszerhiba súlyosbította a helyzetet, aminek eredményeként nemcsak a bitcoin, hanem az alternatív kriptovaluták többsége is 40–50 százalékot veszített az értékéből.
A szakértő kiemelte, hogy „Trump-hatást” jól szemlélteti, hogy az összeomlás az ő bejelentésével kezdődött, majd a korrekcióhoz is az elnökre volt szükség. A 100 százalékos vám belengetése után két nappal Washington visszakozott, kijelentette, hogy nem célja konfrontálódni Pekinggel. Erre a hírre a piaci kapitalizáció visszatért 4000 milliárd dollárig. A bitcoin pedig képes volt 115 ezer dolláros szinte erősödni.
Ez az esemény lehetett a kapuja a medvepiacnak a kriptók esetében, hiszen azóta nem érkezett jelentős likviditás a piacra és a fontosabb tokenek is sokat veszítettek az értékükből.
Mit kezdenél a világ GDP-jének a kétszeresével?
A Binance technikai hibája eltörpül a PayPal blockchain partnerének, a Paxosnak az esete mellett. Szintén októberben történt, hogy Paxos egy belső, nem nyilvános átutalási folyamat során 300 ezermilliárd dollárnyi stable coint bocsátott ki. Ez az összeg a világ éves GDP-jének a kétszerese.
A tranzakciót természetesen azonnal visszavonták, a kibocsátott tokeneket megsemmisítették. Az egész eset nem tartott tovább 20 percnél – az eset részleteit a Yahoo Finance vette végig. A Paxos megerősítette, hogy nem biztonsági incidensről van szó, az ügyféladatok és a pénzeszközök pedig biztonságban vannak.
Ez a hiba ugyan nem jelentett piaci összeomlást, viszont egy nagyon fontos, gyakran figyelmen kívül hagyott tényezőre rávilágított: az, hogy valami a dollárhoz van kötve nem jelent technikai korlátot a kibocsátásra vonatkozóan.
– mondta Siklós Bence. Hozzátette, hogy hasonló hibák a hagyományos pénzügyi rendszerben is előfordulhatnak, példának hozta fel a Citigroup márciusi esetét, amikor egy ügyfélnek 280 dollár helyett 81 ezret utalt a bank.
A különbség viszont lényeges. Egy hagyományos pénzügyi tranzakciónál a bankok valódi betéteket utalnak át, nem pedig forgalomban sem lévő összegeket. A pénzt a központi bankok szabályozott keretek között hozzák létre. A kriptovilágában viszont ez egy alig kontrollált, decentralizált folyamat. Akár egy magánszereplő is kibocsáthat több milliárd dollárnyi tokent, hiszen nincs valós idejű ellenőrzés a blokkláncon, ami gátat szabhatna az ilyen eseteknek.
