Vannak fenntarthatósági kérdések, amelyekben Magyarország kifejezetten jól teljesít, a pénzügyi szektor is egyre inkább a zöld megoldások felé fordul, de bőven van még hova fejlődnünk hazai és nemzetközi szinten is. A KPMG tartott sajtóbeszélgetést az egyre fontosabbá váló ESG-szempontokról.
ESG – vagyis ökológiai, társadalmi és vállalatvezetési keretrendszer az elmúlt években egyre jobban a pénzügyi és tőkepiaci szereplők fókuszába kerül. Leginkább azért, mert a klímaváltozás miatt a befektetések is át fognak alakulni.
Erről volt szó a KPMG által szervezett keddi sajtóbeszélgetésen, amelynek elején Szabó István, a KPMG hazai igazgatója és a közép-kelet-európai régió fenntarthatósági vezetője is azt hangsúlyozta, hogy korábban néhány vállalatvezető kvázi önszorgalomból figyelembe vette a fenntarthatósági szempontokat, üzleti érdek azonban sokáig emögött nem volt.
Ha mindent úgy csinálunk, ahogy eddig, akár három-négy fokkal is nőhet az 1990 előtti időszakhoz képesti átlagos hőmérséklet a Földön, ami akár azt is eredményezheti, hogy a globális GDP akár húsz százaléka is elveszhet. Tehát ez konkrétan gazdasági károkkal is tud járni” – mondta Szabó.
Nincs himihamu, Magyarország jól áll
Rakó Ágnes, a KPMG ESG-partnere azt mondta, Európában és az Egyesült Államokban is egyre jobban formát öltenek a jogszabályi keretek, amelyek a kötelezővé teszik az ESG-paraméterek mérését. Ezek mellé objektív, jól skálázható mércék is készülnek. Ezáltal elkerülhető a greenwashing, vagyis a zöldremosás, és jobban lehet látni, kik azok, akik valóban komolyan gondolják a fenntarthatóságot.
Igaz ez a zöld kötvénykibocsátásokra is. Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere szerint meglehetősen specifikusan vannak már le vannak már fektetve az elvárások a zöld kötvényeknél, ezért „nem lehet már himihamuzni”.
Wieder azt is elmondta, Magyarország ESG-készültsége nemzetközi összehasonlításban jónak mondható. Ez annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank hangsúlyt fektet az ilyen törekvésekre.
Itthon a Növekedési Kötvényprogram pörgette leginkább a zöld kötvénykibocsátást, de emlékezetes az MNB Zöld Otthon Programja is, amely – főleg az utóbbi hetek folyamatos kamatemelései után – valószínűtlenül alacsony, 2,5 százalékos kamattal kínált lakáshitelt. Igaz, meglehetősen szigorú feltételek mellett, a befektetőként vásárlóknak aligha volt ez opció, hiszen például tíz évet a megvásárolt, kiváló energiahatékonyságú ingatlanban kell a vevőnek laknia, kiadnia pedig nem szabad.
Stimuláló volt továbbá az MNB tőkekövetelmény-kedvezmény programjának megújítása, ami a bankokat segítette abban, hogy megérje nekik zöld projektek finanszírozása.
A zöld instrumentumok kibocsátása világszerte egyébként 2021-ben több mint 1670 milliárd dollárt tett ki. Ez hatalmas növekedés, hiszen 2020-ban még csak 763 milliárd dollár volt ugyanez a szám – és még az első covidév is növekedést jelentett 2019-hez képest.
A biztosítóknak sem mindegy
Szóba került a jelenlegi energiaválság is, azon belül pedig a németek, akik az atomerőműveiktől fokozatosan megszabadultak, de az átálláshoz gyakran még nincs megfelelő zöldenergia-kapacitás. Márpedig Wieder szerint ahogy a piac gondolkodása változik, úgy lesz egyre nehezebb nemcsak Németországban, de máshol is olyan piaci szereplőket találni, akik bármilyen formában beszállnak nem zöld projektekbe.
Pénzügyi oldalról látom, hogy miket szeretnének finanszírozni a pénzintézetek, vagy miket biztosítanak a biztosítók, és azért jó pár oldalról az látszik, hogy nem akarják se a szénerőműveket, se a szénbányákat. Vannak biztosítók, együtt dolgozunk, mondták, nekik ez már kizáró körülmény.”
Az ukrajnai orosz invázió és az ezt követő válság egyébként a KPMG munkatársai szerint hosszabb távon nem lesz hatással a zöld átállásra.
Szemléletváltás kell
Dános Pál, a KPMG munkatársa végül az ingatlanok klímaváltozásra gyakorolt hatásáról és az ESG-ben betöltött szerepükről beszélt. Elmondta, a globális szén-dioxid-kibocsátás 40 százaléka az épületekhez köthető, ennek a számnak a 75 százaléka pedig a működésük során keletkezik.
Ismertette egy felmérésüket, amelyben cégvezetőket kérdeztek meg arról, hogy az ESG szempontok közül melyik számukra a legfontosabb. Nem meglepő, hogy a legtöbben – a válaszadók csaknem fele – a környezeti fenntarthatóságot jelölte meg legfontosabbként, azt azonban Dános némileg csalódottan konstatálta, hogy a szociális és társadalmi szempontokat csak 11 százalékuk mondta lényegesnek. A vezetők szerinte azt mondják, egyelőre az ügyfeleket nem különösebben érdekli, mennyire fenntartható egy cég működése – ahogy a vállalatvezetők sem úgy választanak ingatlant cégüknek, hogy annak a fenntartható működését tartják szem előtt.
