Kisebb mértékben esett vissza 2020-ban az OTP, mint amire a várakozások alapján számítani lehetett. Az év eleji hullámvasúttal együtt is összességében zavartalan volt a működés, és jelentősen nőtt a hitelállomány is.
Éjjel közzétette az OTP a 2020-as eredményeiről szóló gyorsjelentését.
A konszolidált adózás utáni eredmény 259,6 milliárd forint, ez 37 százalékos csökkenés a 2019-es 412,6 milliárdhoz képest. A járvány második hulláma alatt, azaz a negyedik negyedévben a csoport profitja 72 milliárd forint volt, ez 31 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Azokban az országokban, ahol az OTP jelen van, a beszámoló alapján az eredeti várakozáshoz képest kisebb gazdasági visszaesés történt, különösen igaz ez Oroszországra, Ukrajnára és Szerbiára, melyek kevésbé vannak kitéve a turizmusnak és a szolgáltató szektornak. Az összes országban jelentős kormányzati intézkedések történtek, hogy csillapítsák a járvány gazdasági hatásait,
Ukrajnát leszámítva minden kormány alkalmazott különböző futamidejű és tartalmú törlesztési moratóriumot.
A beszámoló azt írja, 2020-ban a csoport működése zavartalan maradt, komoly eredménynek tartják, hogy a korábbi akvizíciók közül lezárult a bolgár és a montenegrói integráció, illetve befejeződött a szlovák leánybank eladása is. Érdekesség, hogy a bankcsoport életére hatással volt a decemberi horvát földrengés is, a földrengés sújtotta területeken az ügyfelek lehetőséget kaptak moratóriumi részvételre.
A hitelállományok az orosz és a szlován piacot leszámítva mindenhol nőttek 2020-ban;
a legdinamikusabban a magyar (17 százalék), a szerb (16 százalék), a román (13 százalék), illetve az ukrán (11 százalék) állományok bővültek árfolyamszűrten.
Ma délelőtt az OTP sajtótájékoztatójának keretében Csányi Sándor OTP-vezér is kommentálta a gyorsjelentést. Az OTP-vezér többek között elmondta,
- az OTP vizsgálja a Commerzbank felvásárlását (a magyar leány eladó), jelenleg három országban is tárgyalnak akvizíciókról, Csányi szerint „lesz idén bejelentés”;
- a hitelmoratóriumot követő lépések kevésbé kiszámíthatóak, mint normál üzletmenet esetében, a várakozások szerint nem lesz jelentős negatív hatása az OTP-re. A lakossági hitelállomány 48, míg a vállalatiak 25 százalékát érinti a moratórium.
A járványhelyzet miatt jelenleg is fennálló bizonytalanságok miatt a beszámoló korainak tartotta volna, hogy közölje a 2021-re vonatkozó menedzsment várakozásokat, annyit mindenesetre közöltek, hogy 2021 második felére a járványhelyzet negatív gazdasági hatásainak csökkenését és gyors gazdasági növekedés beindulását várják.
Az OTP és a leggazdagabb magyarok
A tulajdonosi struktúra kapcsán azt írják, 5 százalékot meghaladó befolyással rendelkezett 2020 negyedik negyedévének végén a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Nyrt. (8,71 százalék), a Rahimkulov-testvérpár érdekeltségébe tartozó Kafijat cégcsoport (7,20 százalék), az OPUS Securities SA (5,26 százalék), valamint a Groupama csoport (5,20 százalék).
Több olyan milliárdos is van tehát a Forbes leggazdagabb magyarokat tömörítő listájának élvonalában, akik vagyonának alakulását nagyban meghatározza, hogy hogyan muzsikál az OTP. Rahimkulov Timur és Rahimkulov Ruszlán esetében 257 és 240 milliárd forintos vagyont szinte teljes egészében az OTP- és Mol-részvényeket birtokló Kafijat Zrt. adja. Csányi Sándor vagyona kevéssé kitett az OTP-részvények alakulásának, 2020. december 31-én közvetetten és közvetlenül 4 712 505 darab OTP-részvényt tulajdonolt (tavaly ilyenkor ugyanez a szám 3,5 millió volt).
A teljes milliárdos lista itt böngészhető.
A borítóképen Csányi Sándor szerepel. Fotó: The Orbital Strangers Project / Archív
