FRISSÍTÉS: A Kongresszus elfogadta, az elnök pedig aláírta azt a megállapodást, amely átmenetileg megoldja a kormányzat finanszírozását, így az december 3-ig biztos nem áll le.
Az államadósság már elég nagy, hogy vigyázzon saját magára – humorizált még a 80-as években Ronald Reagan. Az amerikai színészből lett elnök két ciklusa alatt nyolcszor is leállt az amerikai kormányzat, tehát technikai értelemben fizetésképtelen volt az állam. Ez történik két nap múlva is, mégsem kell miatta aggódni.
Mégsem függesztik fel az amerikai adósságplafont, így szeptember után megszűnik az amerikai kormányzat finanszírozása, így az részlegesen leáll. A Demokraták által benyújtott javaslat december 3-ig biztosította volna a kormányzat működését, de a Republikánus Párt nem szavazta meg: szerintük a Biden-kormányzat túl sokat költ. Ha tehát a következő két napban nem egyezik meg a két nagy párt, ismét leáll az amerikai kormányzat. Ami annyit tesz, hogy egyes kormányzati funkciók nem működnek, lehet riogatnia az amerikai állam csődjével.
Mindez távolról sem olyan fenyegető, mint amilyennek elsőre hallatszik.
Persze pénzügyileg komoly dolog: az amerikai állam, a világ legerősebb és legstabilabb gazdasága fizetésképtelen lesz. Janet Yellen, a volt Fed-elnök, jelenlegi Pénzügyminiszter is vészjóslóan nyilatkozott: helyrehozhatatlan károkat okozna a globális pénzpiacoknak a kormányzati leállás.
Trump alatt volt a leghosszabb, 23 napos lellás. Forrás: Facebook // President Donald J. Trump
Ugyanakkor kis túlzással majdnem minden ciklusban leáll egy időre a kormányzat, mégsem ment soha csődbe az Egyesült Államok, ahogy most sem fog.
Mi az az adósságplafon?
A több mint száz éve hatályban lévő adósságplafon-szabállyal a kormányzat gátat szab a folyamatos költekezésnek. A törvény előírja a maximális eladósodottság mértékét, ami fölött az állam már nem tudja magát kötvénykibocsátással finanszírozni. Még egy prudens módon gazdálkodó ország is beleütközhet ilyen akadályokba, pláne, ha magas dinamikával növekszik.
Az amerikai nominális államadósság 28 500 milliárd dollárnál jár. Forrás: Trading Economics
Tehát az amerikaiak valóban sokat költenek, de egyáltalán nem egyedi, hogy egy országot gúzsba kötik saját adósságszabályai. Ezt a határt fogja elérni szeptember 30-án a kormányzat, a nagyjából 28 ezer milliárd dolláros államadósság egy lejáró részét nem tudja kifizetni.
Amerikában az a szabály és a szokás, hogy a Kongresszus bármikor felemelheti, vagy ideiglenesen eltörölheti az adósságplafont. Ennek az a lényege, hogy a kormányzat anélkül működjön tovább, hogy durván kelljen csökkenteni saját költségeit.
A Marketwatch gyűjtése szerint 1960 óta nagyjából 80-szor függesztették fel vagy emelték fel a plafont, tehát minden évben szóba kerül a dolog.
Mit jelent a kormányzati leállás?
Ha pedig nem sikerült, akkor részlegesen leáll az amerikai kormányzat – ahogy azt teszi a lenti ábra szerint igen szokszor. Ez technikai értelemben államcsődöt jelent, amit azonban az Egyesült Államok esetében egyszerűen nem fordulhat elő. Ilyenkor egyes szövetségi intézmények, múzeumok, nemzeti parkok zárva maradnak, csökkentett üzemmódban dolgoznak a hivatalok, kényszerszabadságra küldenek szövetségi munkavállalókat.
A kormányzati leállások listája hosszúság szerint. Forrás: Statista
A leállások általában okoznak némi visszaesést a gazdasági növekedésben, ami általában nem nagyobb, mint 0,1-0,2 százalékpont. A 2011-es leállásnak lett súlyosabb követkeménye csak: az S&P egész példátlan módon leminősítette az Egyesült Államok legmagasabb szintű adósbesorolását.
Az idei leállást egyértelműen a korona nyakába lehet varrni. Az amerikai kormányzat és a Fed is horrorösszegeket öntött a gazdaságra, hogy stimulálja a leállások alatt és után. Ilyen költekezés mellett gyakorlatilag nem lehetett volna elkerülni a leállást, tehát nem igazán lehet Joe Bident hibáztatni érte. Amúgy is simán meg lehetett volna emelni a plafont, ahogy az elmúlt években is sokszor megtörtént, de a kiélezett politikai szembenállás miatt nem kerítettek rá sort. A mostani nyilatkozatháborúból is egyértelműen látszik: a két párt egymásra mutogat a leállások miatt, bőven megegyezhettek volna, csak igény nem volt rá.
Csődbe mehet Amerika?
A mostani várható leállások fényében kell azonban félteni az amerikai gazdaságot. Az államadósság a brutálisan magas állomány ellenére is stabil, a piaci bizalom az ország iránt töretlen, az ország adósbesorolása minden hitelminősítőnél a legmagasabb szinten van. Az adósság jelentős része a Fed kezében van, az állampapírokra pedig a gazdaság teljesítőképessége miatt mindig lesz kereslet. Tehát most egy időre csökkent a kormányzati dinamika, el lehet mondani, hogy idén is csődbe került az amerikai gazdaság, aztán minden megy tovább.
A nemzetközi sajtóban és a nagyobb piaci szereplők háza táján is megemlékeznek a jeles napról, azaz az Egyesült Államok két nap múlva bekövetkező csődjétől, de ez igazából csak keveseket izgat.
Borítókép: Joe Biden hivatalos Facebook-oldala
