Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli Kossuth Rádiós beszélgetésében lengetett be új családtámogatási elemeket. Nem a régiek helyére – azokat is megtartaná. De hogy jön ki a matek, ha az államháztartási hiánytól már így is remeg a választások előtt túlköltekező költségvetés?
Új családtámogatási elemek érkezhetnek az eddig meglévők mellé, ha a Fidesz nyeri a választásokat – ígérte Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A részleteket még nem tudni, a támogatások formáját, időszerűségét nem osztotta meg a miniszterelnök. Azt meg már végképp nem tudni, hogy a legfontosabb kérdésre mi a válasz.
Pedig a lassacskán elszabaduló államháztartási és költségvetési hiány mellett nem ártana tudni, hogy mégis miből tervezi finanszírozni ígéreteit a kormány, ha egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a választások után egy kicsit igazítani kell a fiskális nadrágszíjon.
Szektorális adók, kevesebb beruházás, a még kérdőjelesen beérkező EU-s forrásokra támaszkodás lehet a válasz, ha az ígéreteit meg akarja tartani a kormány. De az is lehet, hogy a „választások után” ablakát tágabban értelmezik, mint amire mindenki gondol: később, ismét választás előtti kampányköltésként érkezhetnek az új támogatások, rövid távon pedig jöhet a várható fiskális szigor. A Forbes.hu makrogazdasági szakértőket kérdezett, mi lehet a miniszterelnök ígérete mögött.
Egyelőre semmit sem tudni, mi érkezhet
Orbán nem fejtette ki, hogy mi és milyen összegben érkezhet a családok számára, kik lehetnek a jogosultak, mi lesz a támogatások formája. A mostani támogatási elemek megtartása azonban komoly üzenet, ezek mellé ígér még az állam újdonságokat.
„A bölcsődei fejlesztésre – amit már részben elindított az állam – biztosan költenek, de a támogatások formáját egyelőre még nem ismerjük. Ez lehet ismét kedvezményes hitelprogram, vagy az szja-ból leírható adókedvezmény növekedhet” – mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A konkrétumok ismeretének hiányában pedig egyelőre elég nehéz találgatni, hogy a költségvetésben mekkora szerepet kapnak az új támogatási elemek, és mennyire lesz nehéz ezeket beszuszakolni a már így is hiányos, a tavalyi évben több mint 5 ezer milliárd forintra rúgó összköltségvetési deficitbe. Az államnak a választások után rá kell kapcsolnia a fiskális szigorra – akárki is nyeri azt. A gazdasági növekedésre a végletekig nem támaszkodhatunk, az új támogatások forrását a költségvetés átrendezésével, vagy akár új adónemek kivetésével lehet megfinanszírozni.
„Alapvetően ez egy teljesen üres csekként értelmezhető jelenleg. Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar az ígéret, innentől kezdve beárazni sem lehet. Bármilyen támogatás érkezhet több milliárd forinttól több száz milliárdig” – mondja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Azt viszont nem játszhatja az állam, hogy az ilyen, előre megszellőztetett programokhoz igazítja a költségvetést. „A költségvetési mozgástér fogja meghatározni azt, hogy mi fér bele. Bárki is nyer majd a választásokon, nem teheti meg azt, hogy a gombhoz varrja a kabátot. A koronavírustól elszállt államadósság miatt nincs olyan helyzetben a költségvetés, hogy az intézkedések köré építsük azt” – mondja Virovácz Péter.
„Nincsen végtelen mennyiségű forrás, nagyon meg kell fontolni bármilyen költségvetési intézkedést, ami rontó hatásként jelentkezik” – tette hozzá a szakember.
Nagyon egyértelmű, hogy szűkösebb az a bizonyos kabát, amit a választások után felvehet az új kormány – nem véletlen, hogy már decemberben megérkezett az első szigorítás: már óvatosabban költenek a beruházási fronton Orbánék is, 350 milliárdnyi projektet halasztanak el költségvetési tartalékképzési akcióként, és további akciókat tervezhetnek ezen a téren.
Az EU-s pénzek bővíthetnék a mozgásteret, de nem valószínű, hogy idén új támogatás jönne
A mozgásteret a tavaly óta késő EU-s támogatások azonban jelentősen bővíthetik, de ezek sorsa még egyelőre kérdőjeles. Ha ezek megérkeznek, cash flow szempontból máris jobban lehet tervezni: ha nem, akkor mindenféle új támogatás finanszírozása vagy egyéb helyekről összekapart összegekből, vagy új adókból, talán legrosszabb esetben pedig adósságból is mehet.
„Ha sok forrást le tud hívni, akkor még inkább háttérbe vonulhat az állam beruházási, támogatási téren” – mondja Németh Dávid.
Még nem biztos, hogy mikor érkeznek az EU-s pénzek, de egyre biztosabb: ha be is folynak, szigorítani kell. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az viszont várhatóan még az EU-s pénzek beérkezése mellett sem valószínű forgatókönyv, hogy az állam egyből a választások után vesse bele magát az eddigi támogatási rendszer kiegészítésébe. Az új családtámogatási elemek akár több évvel későbbre is tolódhatnak, a következő kormányzati ciklus 2023-ig óvatosan költhet. A 2026-os választások előttre pedig valószínű, hogy újabb kampányköltések érkezhetnek. Ezzel Orbán technikailag betartja a Kossuth Rádióban tett ígéretét, hiszen a támogatások érkezésének időszerűségéről sem beszélt.
„Nem egyből a választások után számíthatunk ilyenre, lehetséges, hogy a következő választásokhoz közelebb rakják az új támogatásokat, míg a következő egy-két év sokkal inkább szólhat a fiskális szigorításról. Így nem most kell erre költségvetési teret találni” – mondja Németh Dávid.
Politikailag eladható új adókat is kivethetnek, hogy fedezzék az ígéreteiket
Kevesebb a költségvetési átcsoportosításra való esély, hogy az ígéreteket fedezzék Orbánék, az állami költések beruházási oldalon azonban továbbra is jelentősen csökkenhetnek. A kormány az európai uniós támogatásokból megvalósuló beruházásokat előzetesen 100 százalékban megfinanszírozza. „Ha nincsen EU-s pénz, ezek el fognak tűnni a költségvetésből. Ez volt a reakció tavaly év végén, innen továbbra is próbálhatnak új összegeket felszabadítani” – mondja Virovácz Péter.
A gigaberuházások visszafogásával pedig makrogazdasági szempontból sincs különösebb gond, az állami költések turbózása ugyanis egy lefelé ívelő gazdasági környezetben sokkal inkább megoldás, mint a koronavírusból gyorsabban kiugró magyar helyzetben.
„Ezeknek a költéseknek akkor volt helye, amikor recesszióban volt a gazdaság – most, amikor úgy tűnik, hogy a vállalatok amúgy is beruháznak, nem feltétlenül indokolt, hogy ezt megtámogassa az állam” – tette hozzá Németh Dávid.
A költségvetéssel való zsonglőrködés, a családtámogatási rendszer kibővítése egy új, bevételi oldali elemmel már sokkal elképzelhetőbb: akár új adók is érkezhetnek, hogy valamiből képes legyen finanszírozni az állam az ígéreteit egy olyan időszakban, amikor már beruházásokra ő is óvatosabban költ.
Az új adók kivetésénél pedig két dolog fontos: politikailag eladható és gazdaságilag is megmagyarázható legyen a sarc. A kormány jelenlegi gazdaságpolitikáját szemlélve, az előbb említett okokat figyelembe véve pedig az bizonyos, hogy a lakosságra kivetett adó a legutolsó opció, amit megfontolhat az állam.
„Ismerve az eddigi gazdaságpolitikát, lakossági oldalról elképzelhetetlennek tartom az új adókat. A vállalatokat érintő speciális, például környezetterheléssel, klímavédelemmel kapcsolatos adók kivetése lehet opció – ezek a gazdasági megmagyarázhatóság mellett politikailag is eladhatóak” – mondja Virovácz Péter.
Egy-egy szektort érintő adóforma is érkezhet a támogatások turbózására – ez érintheti az energiaipart vagy a kiskereskedelmi szektort is. „Például a kiskereskedelmi szektort találják meg ilyen adókkal, de másokat is megadóztathat a kormány” – tette hozzá Németh Dávid.
Fotó: Orbán Viktor // Facebook
