Nemcsak a Duna folyik, hanem a pénz is. Méghozzá ott tartunk, hogy visszafelé csordogál Brüsszelbe.
Mi történt? 2024. június 13. óta Magyarországnak napi egymillió eurós büntetést számolnak fel, mivel nem teljesítette az Európai Bíróság ítéletét, hogy komform módon szabályozza a menedékkérők jogorvoslati lehetőségét. Az összeg azóta meghaladta a százmillió eurót, hívja fel a figyelmet a Partizán Heti Feledy című külpolitikai hírlevelében Feledy Botond külpolitikai szakértő.
Mi következik ebből? Az, hogy a magyar adófizetőknek eddig 40 milliárd (!) forintjába került, az, hogy a kormány migrációs kommunikációs narratívájába szorulva nem merte meglépni a szükséges, egyébként a szakértők szerint nem túlságosan jelentős jogszabály-módosítást. Emellett egy egyszeri, 200 millió eurós egyszeri büntetés is rátevődik erre az egész kupacra. Ezt elkezdik levonni azokból a kifizetésekből (beszámítás), amelyekhez nagy nehezen már hozzájutott volna Magyarország, hiszen ezeknek egy része még mindig be van fagyasztva, ahogy a 10 milliárd eurós újjáépítési támogatás és hitel (vagyis az RRF-ből járó pénzek) is.
És a magyarok hogy látják mindezt? Az Európai Unió a mérlegen c. kiadványt a Policy Solutions készíti el évente reprezentatív magyar mintán, mindig finom csemege, hogy hogyan is gondolkodnak a magyarok az információs- és narratívazuhanyok ellenére az EU-ról. A válaszadók relatív többsége bízik az Európai Unió Bíróságában (47%), az Európai Bizottságban (47%) és az Európai Parlamentben (45%). Mindhárom intézmény esetében jelentősen magasabb a magyarok bizalma, mint a magyar bíróságokban (40%) és az Országgyűlésben (35%).
Hol a pénz? A magyarok fele (50%) gondolja úgy 2024-ben, hogy pénzügyi értelemben Magyarország jól jön ki az EU-s tagságból, tehát több pénz érkezik hazánkba, mint amennyit befizetünk. Ezzel szemben minden harmadik válaszadó (35%) szerint már nettó befizetői vagyunk az uniós költségvetésnek, […] három évvel ezelőtt még csak a megkérdezettek 29 százaléka szerint fizetett be Magyarország több pénzt az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan kap. Ezt az állítást kifejezetten elfogadják a kormánypárti választók: 54 százalékuk szerint Magyarország nettó befizetővé vált az elmúlt évek során, míg mindössze egyharmaduk (31%) nem ért ezzel egyet.
Miért fontos ez? Miközben Magyarország stabilan nettó kedvezményezettje az Uniónak a többi közép-európai országgal együtt, kétségtelen, hogy a korrupciós és jogállami viták miatt nem érkezik meg minden forrás. Itt politikai törésvonal szerint találjuk a bűnöst: míg a kormánypártiak szerint az unió a hibás, addig az ellenzékiek szerint a kormány nem teljesíti a feltételeket. Ami tény: nemcsak a Bizottság, hanem a tagállamok minisztereiből álló Tanács is úgy döntött 2022 decemberében, hogy egyes forrásokat vissza kell tartani. Tehát ez a vita nem pusztán az eurokratákkal folyik, hanem a többi 26 tagállam kormányzatával is.
Mi jön ezután? A magyar társadalom számára egyértelműen az egészségügy fejlesztése a legfontosabb terület: ezt a válaszlehetőséget több mint a válaszadók fele (53%) említette a három legfontosabb terület egyikeként. Emellett a magyar oktatás és tudományos élet fejlesztése (29%) és a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatása (25%) szerepel”, a sor végén pedig a digitalizáció (6%). A magyarok elvárásai az uniós kompetenciákkal ugyanakkor egyáltalán nincsenek átfedésben: olyan területen várnak EU-s beavatkozást, ahol nincs közös hatáskör; míg például a gazdasági és digitalizációs terület egész hátul van, holott ez a közös uniós tevékenységek legfontosabb része.
