Hiába ígérte a kormány, hogy megtartja az embereit, egyetlen intézményből 661 embert rúgott ki.
A központi költségvetéshez tartozó intézmények, szervek álláshelyeinek leépítésével teremtene mozgásteret a kormány a megmaradt dolgozók béremeléséhez, írja a Hvg360. A tömeges leépítések azonban úgy tűnik, még mindig nem biztosítanak elég fedezetet a maradók béremelésére.
Korábban ráadásul azt ígérték, hogy csak betöltetlen, üres álláshelyeket szüntetnek meg – majd 321 ember elküldéséről szóltak a hírek. Ehhez képest a Magyar Államkincstártól 661 munkavállalót rúgtak ki.
Az érintettek erről semmilyen előzetes figyelmeztetést nem kaptak, szemben a közszférában korábban látott gyakorlatokkal. A leépítéseknél bizottságot állítottak fel, amely segítette a kirúgottak elhelyezkedését vagy átképzését, írja a Hvg360. Ezt most „elsunnyogta volna” a kormány, ha a szakszervezet figyelmeztetésére nem állítják fel a bizottságot – mondta a lapnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
A szakszervezet szerint a kormány az egyeztetéseken azzal takarózott, hogy versenyszféra munkaerőhiánya miatt nem lesz senkinek gondja az elhelyezkedéssel.
Nem is biztos, hogy marad pénz a maradók béremelésére
A kabinet szerint a megszüntetett álláshelyek egy része a kifutó uniós projektekhez kapcsolódik, ezek véget értével ugyanakkor felmerül a maradók béremelési lehetőségének kérdése. A jelenlegi sávos bértábla nem jelent garanciát semmire, a sávokon belül is hatalmas bérkülönbségek lehetnek az egyes munkaállalók között.
Ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy a fizetések megállapításánál akár a „politikai alkalmasság” is szempont legyen – írja a lap.
A politikai nézetek előtérbe helyezésével és a szakmai alkalmasság háttérbe szorításával félő, hogy a közigazgatásban dolgozó állomány felhígul: a szakmailag alkalmas, de politikai alkalmasságuk okán kevesebb fizetést kapó munkavállalók elhagyják a pályát.
Orbánék emelnek – saját maguknak
A bérezési kérdések mellett külön érdekesség, hogy a 2010-es évhez képest megduplázódott az államtitkárok és helyettes államtitkárok száma, ami jelentős plusz bértömeget jelent. A miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki megbízottak béremelésének illetményének megállapítása Orbán Viktor diszkrecionális hatáskörébe tartozik. Ebben a körben az elmúlt két évben 30-50 százalékos bérfejlesztés történt.
Orbán bére az átlagbér ötszöröséről közel tízszeresére emelkedett, miután az Országgyűlés tavaly, sürgős eljárásban megszavazta az emelést.
A havi 3,5 milliós miniszterelnöki fizetés mellett Orbán Viktor 1,3 millió forintos képviselői illetményt is kap.
