A növekedés sem jött össze, a kabinet szerint 0,4 százalékkal eshetett vissza a gazdaság teljesítménye 2023-ban.
Kisebb lehet az előzetes várakozásoknál az infláció és a GDP-növekedés 2024-ben a kormány pár napja közzétett középtávú előrejelzése szerint. A dokumentumból az is kiderült, hogy tényleg nem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt, ahogy a növekedés sem alakult túl fényesen 2023-ban.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal csak február közepén közli a tavalyi egész éves GDP-adatokat, most már a kormány is úgy látja:
recesszióban töltötte a tavalyi évet a magyar gazdaság.
A kormány középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint:
- a kormány saját számítása szerint sem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt, ami végül 5,9 százalék lehetett, minimálisan kisebb, mint 2022-ben (6,2 százalék).
- A növekedés sem jött össze, a kabinet szerint 0,4 százalékkal eshetett vissza a gazdaság teljesítménye 2023-ban.
- A kormány 2024-re 17,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol, ami valószínűleg közel lesz a tényadathoz, tekintve, hogy a jegybank decemberi inflációs jelentésében is 17,6-17,7 százalék közé lőtte be annak mértékét. Mivel a bruttó bérek 14,5 százalékkal nőttek tavaly, így ez azt is jelenti, hogy a fizetések vásárlóereje ekkora infláció mellett 3,3 százalékkal mérséklődhettek.
- 4 százalék helyett már csak 3,6 százalékos növekedést vár idénre a kabinet, amivel párhuzamosan az inflációt is lejjebb húzta a korábbi 6 százalékról 5,2 százalékra.
Emlékezetes, a 2023-as költségvetést 3,9 százalékkal tervezték, amit aztán az áfabevételek óriási, 1000 milliárdos elmaradása miatt szeptemberben 5,2 százalékra módosítottak. Novemberben már 4000 milliárd fölött állt a hiány, és a kormány látványosan abban bízott, hogy a mintegy 300 milliárd forintos uniós kifizetési előleg, ami végül decemberben és a hét végén, két részletben érkezett meg a költségvetésbe, majd megmenti azt.
Az előzetes adatok szerint a hiány 3,7 százalékos volt a GDP arányában a harmadik negyedévben, ami 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és 5,4 százalékot tesz ki az első három negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb – közölte a nap folyamán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is.
Varga Mihály szerint a gazdasági kormányzat a tavalyi évre 5,9 százalékra változtatta az elérhető GDP-arányos hiányt, amit idén mérsékelni szeretne.
