A jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra emelte az idei évi GDP-arányos hiánycélt, ami jóval magasabb az eredetileg tervezettnél.
A Pénzügyminisztérium kedden reggel kiadott közleményéből kiderül: ez a hiánycél egy százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest. Azt ugyanakkor nem írták, hogy ez az idei eredeti terveknél 1,3 százalékponttal magasabb lesz a GDP-arányos deficit.
A kormány ezekkel indokolja a megemelkedett kiadásokat
- rezsivédelem
- a háború közvetlen közelségében a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP 2 százalékát. Emellett Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot. Amennyiben a Bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel 1 százalékkal lenne alacsonyabb, írták.
- a kormány szerint tovább bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság utalná a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatásokat.
Nem véletlenül éppen most
A Pénzügyminisztérium bejelentésének időzítése nem véletlen: a KSH épp ma reggel közölt fontos költségvetési adatokat. Az előzetes adatok szerint 2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. első féléves hiánya. A második negyedévi hiány 570 milliárd forintot tett ki, ami csak a GDP 3,1 százalékát tette ki.
Ezek a főbb számok:
- A kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt az első fél évben. A bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek.
- A legnagyobb értékkel, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint (5,5 százalék) volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. A jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
- A kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek. Ennek legnagyobb részét az teszi ki, hogy a kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.
- Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.
Nem biztos a deficitcsökkenés
A Portfolio kifejtette: a pénzügyminisztérium a közleményében úgy érvel, hogy az 5,2%-os új céllal az idén csökken a költségvetési hiány.
Közgazdaságilag azonban nem biztos, hogy ez megállja a helyét.
A tavalyi GDP-arányos deficit ugyanis azért emelkedett 4,8%-ról 6,2%-ra, mert az Európai Unió kiadásként számoltatta el a magyar állam egyik nagy gázbeszerzését, amit a kormány szeretett volna költségvetésen kívüli tételként láttatni. Olyannyira, hogy a kormány még a döntés után is sokáig hangsúlyozta, hogy az igazi hiány tavaly 4,8% volt. Ehhez képest viszont az 5,2%-os deficit emelkedésnek számít. A kormány ráadásul még 2022 nyarán fogadta el az idei költségvetést, eredetileg 3,5%-os hiánycéllal, és nem a mai bejelentés az első, amivel a kormány a 2023-as deficitcélját emelte, ugyanis ezt tavaly decemberben kezdte el, amikor a GDP-arányos hiánycélt 3,5%-ról 3,9%-ra emelte, fejtik ki.
