Hatalmas tőzsdei kibocsátásnak ígérkezik a Snapchatet működtető cég IPO-ja, de bármennyire vonzó a lehetőség, a tőzsdetörténelem óvatosságra int: az elmúlt 10 év 8 nagy tech bevezetése közül csak a Facebookkal lehetett kaszálni, buktára jóval több példát találni.
A Snapchat tőzsdei bevezetésének lázában ég a Wall Street, a mindössze öt éve alapított cég IPO-ja lehet 2017 elejének messze legnagyobb durranása. A nagy versenytársak a Twittertől a Facebookig sorra nyúlják le az önmegsemmisítő fotók és videók küldésével a fiatalok körében gyorsan taroló Snapchat újításait, kérdés, meddig tudják tartani az innovációs előnyüket. Mindenesetre a mostani hype és az idei IPO-apály (az első negyedévben például egyetlen egy tech cég sem ment tőzsdére) ideális feltételeket biztosít ahhoz, hogy rámérjék a befektetőkre a részvényeket.
Az alkalmazás mögött álló, nevét nemrég Snap Inc.-re változtató céget az utolsó tőkebevonás alkalmával már 18 milliárd dollárra értékelte a piac, a szokásos derűlátó Wall Street-i várakozások szerint az IPO során ez lazán felkúszhat 25 milliárdra. Még ha ez nem is jön össze, akkor is igencsak jó döntés volt a Snapchat-vezér Evan Spiegeltől, hogy 2013-ban simán lepattintotta a Facebook 3 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát.
Az persze még kérdés, hogy a befektetői lelkesedést mekkora tőkebevonásra használja ki a Snap, az biztos, hogy eddig hat körben 2,4 milliárd dollárt gyűjtöttek. Valószínű, hogy a milliárd dollár összejön, ezzel felkerülnek az elmúlt 10 év top 10 tech IPO-i közé – kérdés, hányadik helyre. Jelenleg ugyanis összesen 8 olyan tech IPO-t tartanak számon 2006 óta, amelyeknél az érintett cégeknek sikerült milliárd dollár feletti összeg begyűjtése mellett tőzsdére menniük, de kétmilliárddal már dobogóra lehet kerülni.
A legnagyobb IPO a kínai eBaynak becézett Alibaba nevéhez főződik, amely szinte minden rekordot megdöntött 2014 őszén. A Facebook 16 milliárdja is kiemelkedő, mögötte már messze leszakadva következnek a többiek, a dobogó harmadik fokán a Twitter mellett egy másik kínai elektronikus kereskedő, a JD.com áll. A lista legfrissebb szereplője a tokiói-New York-i párhuzamos jegyzéssel idén júliusban tőzsdére vonuló LINE, melynek üzenetküldő alkalmazása egyelőre főleg Ázsiában nagyon népszerű. Ezzel már szinte biztos, hogy egy japán cég hajtja végre idén a legnagyobb kibocsátást az amerikai piacon.
Érdekes, hogy a listán jelenleg szereplő nyolc cég közül az IPO óta négynek emelkedett az árfolyama, négynek viszont csökkent. A legjobban a Facebook-részvényesek jártak, a kibocsátási árhoz képest 220 százalékkal nőtt az árfolyam. A vesztesek közül kiemelkedik a Zynga, amely értékének háromnegyedét elveszítette a 2011 végi tőzsdére érkezés óta. A Twittert azért is érdemes megemlíteni, mert a bevezetéskor ennek a papírnak emelkedett a legnagyobb mértékben az árfolyam, most már mégis közel 40 százalékkal áll alacsonyabban.
Persze kibocsátási áron ma is csak a kivételezett befektetők juthatnak részvényekhez, a többség az első tőzsdei napon vásárolhat. Ha nem a kibocsátási árhoz, hanem az általában jóval magasabb tőzsdei nyitáshoz viszonyítjuk a teljesítményeket, már csak egyetlen papír marad, amivel szakítani lehetett, természetesen a Facebook. Az Alibaba lejjebb áll, mint a tőzsdei nyitányban, a LINE és a jd.com pedig majdnem ugyanott. Érdemes tehát ezerszer meggondolni, hogy rástartolunk-e egy friss és nagyon menőnek látszó papírra a tőzsdei bevezetés napján – ezt akkor se feledjük, amikor majd az überkúl Snap-részvény hívogat.
A grafikon forrása: Renaissance Capital
