Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Brandon Griggs / Unsplash

Kicsit mindenki átértékelte a lakását – így hat a koronavírus az ingatlanpiacra

Az első lakásukat vásárlók vették át az irányítást a befektetőktől az ingatlanpiacon – emeli ki a Duna House a júliusi lakáspiaci adatokat alapul vevő elemzésében.

A júliusi ingatlanpiaci adatok is megerősítik azt a gyors visszazárást és a folyamatos emelkedést, amit a Duna House meglátása szerint már nemcsak az elhalasztott kereslet okozta szükségszerű tranzakciók, hanem a változó igények és az ezeken alapuló plusz vásárlások is okozzák. A változó igények a karantén időszak alatt megmutatkozó bezártságnak köszönhetően sokan átértékelték, hogy milyen otthonra van szükségük, milyen ingatlanra vágynak. Az ezekből adódó plusz tranzakciók jelenthetik a növekedés egyik motorját, amelyek a COVID hatása nélkül nem, vagy csak várhatóan később jöttek volna létre.

A tavaszi durva zuhanás után pillanatok alatt visszapattant a lakáspiaci kereslet (Forrás: Duna House)

A kereslet index továbbra is az elmúlt 5 év legmagasabb értékét mutatja, és már a tranzakciók számában is túlszárnyalta a hazai ingatlanpiac a tavalyi teljesítményét. A hónapban becsült 13 215 adásvétel az előző havi júniusi adatokhoz képest 18 százalékos emelkedést mutat a Duna House adatai alapján, ami a tavalyi év júliusához képest is 4 százalékos erősödést jelent. 

Budapesten és vidéken is abszolút előtérbe kerültek az első lakásvásárlók, akik már a legnagyobb vevői részesedéssel veszik ki részüket a tranzakciókból, megelőzve így az eddigi éllovas befektetőket. 

Az ő részarányuk a fővárosi vevőkör 30, vidéken a vevőkör 27 százalékát tette ki a júliusi tranzakcióknál. A befektetők részaránya Budapesten 10 százalékpontos csökkenéssel 29 százalékra esett vissza. 

Három érdekes adat

Az elemzés külön felhívja a figyelmet három érdekes friss adatra és jelenségre.

  • A budapesti belvárosban félévre emelkedett az átlagos értékesítési idő. 
  • Az első lakást vásárlók átlagosan 32 millió forint értékben vásároltak ingatlant Budapesten. 
  • A keleti országrészben lévő téglaotthonokra átlagosan 8 százalékot tudtak alkudni a vevők. 

Budapesten a kerületek iránti érdeklődés nyertese idén júliusban a II. kerület lett, de hasonlóan népszerű volt a XI. és XIII. kerület is. A belvárosi kerületeknek kivétel nélkül csökkent a népszerűsége az előző év azonos időszakához képest. A belvárosi ingatlanpiac sokat változott a Duna House adatai szerint. A júliusi tranzakciók vizsgálata alapján tovább lassult a belvárosi piac, ahol jelenleg 173 nap, azaz közel fél év kell egy-egy tranzakció sikeres zárásához, amelyeknél az alkupozíció is javult a vevők irányába. A fővároson belüli érdeklődési mutatók mindhárom belvárosi kerületben csökkentek, azaz jelenleg kevesebben keresnek eladó lakást Budapest V., VI. és VII. kerületében. 

Országosan elmondható, hogy idén júliusban nem a befektetői célú lakásvásárlás volt a legjellemzőbb, hanem az első lakás megvásárlása. Az első lakásukat keresők Budapesten a vevői kör 30 százalékát tették ki, és átlagosan 32 millió forint értékben vásároltak, átlagosan 50 négyzetméteres ingatlant. Vidéken a vevők 27 százalékát adták az első lakásvásárlók, ők átlagosan 22 millió forintért átlagosan 83 négyzetméteres ingatlanhoz jutottak.

Szintén országos tendencia, hogy tavaly júliushoz képest javult a vevők alkupozíciója. Néhány százalékos engedményt szinte mindenhol, minden ingatlantípusnál adtak az eladók, a legtöbbet – 8 százalékot – a Kelet-Magyarországon téglaépítésű használt lakást vásárlók tudtak alkudni az irányárból. 

 

"Különös szervezetem van. Nem emlékszem rá, hogy munka közben valaha is elfáradtam volna, csak a semmittevés merít ki végképp."