Nem egyszerű számlázóprogram akar lenni Billingo, hanem a vállalkozók pénzügyi vezetője, egy olyan faék egyszerűségű felülettel, mint amilyen a Revoluté is. Az új adószabályokkal a kormány bezárja a maradék kiskapukat és mindenkit az online programok felé terel, ezt kihasználva százezer új egyéni vállalkozót és kisvállalkozást csábítanának magukhoz. Amint ezt kipipálták, megindulnak a szomszédos országokba – ehhez le is igazolták a közel-keleti Uber megfelelőjének volt üzletfejlesztőjét.
„Miért használnak még sokan ma is számlatömböt? Mert ehhez szoktak hozzá. És egyeseknek az sem hátrány, hogy vissza lehet dátumozni” – világít rá Sárospataki Albert. Egy angyalföldi irodaház emeleti tárgyalójában ülünk, és egy pillanatra elmerengek a válla fölött toronyházakat építő daruk felé, minthogy a szemébe nézzek. Aztán inkább bevallom, hogy nekem is lapul valahol a fiókom mélyén egy tömb régebbről, mert egyszerűen kényelmesebb volt egy-egy számlát megírni, ha valamilyen fordítást vállaltam egyetem mellett, mint választani, regisztrálni és eligazodni az számlázóprogramok között. Nem ítélkezik.
Pont azért indították a Billingót, hogy olyan faék egyszerű legyen a cégeknek és vállalkozóknak digitális számlát kiállítani, hogy eszükbe se jusson a tömbbel szórakozni. „Mint a Revoluton bankszámlát nyitni, csak számlákkal.”
Fekete Dániel (balra) indította a Billingót, Sárospataki Albert (jobbra) fő tulajdonos viszi a céget, Laczó Dániel (középen) pedig 2019 őszétől készíti elő a régiós terveket / Fotó: Sebestyén László
Számlázni öröm és boldogság
A Billingo egy baráti szívességként indult 2014-ben: Fekete Dániel egyik egyéni vállalkozó ismerőse hiányolt egy normális számlázóprogramot a piacról, ő pedig felajánlotta, hogy ír neki egy számlakezelő programot, mert az akkori programok szerinte nem voltak se egyszerűek, se szépek. A végeredmény annyira bejött, hogy fű alatt kezdett terjedni a program ismerősök körében, így jutott el Sárospatakihoz is, aki meggyőzte Feketét egy közös cégalapításról. Így született a Billingo mögött álló Octonull Kft., Sárospataki és a Voov Kft. fele-fele tulajdonarányban.
A céljuk röviden ennyi volt: „számlázni legyen öröm és boldogság, ne pedig kín és kényelmetlenség”. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a lehető legegyszerűbbé tették a kezelőfelületet – „egy nyugdíjasnak vagy elsőszámlázónak is egyértelmű legyen” –, hanem a kommunikációt is lazára vették. Ez elsőre szokatlan volt a sarkos könyvelőkhöz szokott piacon, az ügyfeleket már csak azért is tegezték.
Az első vásárlóikat a megosztó reklámjaiknak köszönhették, például a számlatömböt a szandál-zokni kombóval azonosították.
„Volt, aki erre azt mondta, hogy sosem használja – de sokaknál betalált, és ez a közvetlenség kellett nekik” – mondja Sárospataki.
Az indulástól számítva eddig körülbelül 60 millió forint tőkét toltak a cégbe, a közvetlenséget pedig az ügyfélszolgálatnál is megtartották. Ezt tartják mai napig az egyik legnagyobb értékajánlatuknak a piacon: bármilyen kérdéssel közvetlenül és rugalmasan lehet hozzájuk fordulni. Amit azért nem olcsó fenntartani, vetem közbe, de Sárospataki szerint hosszú távon mindenképp megéri nekik, és sokat segített, hogy az ügyféligényeket be tudták csatornázni a rendszer fejlesztésébe.
A baráti felhasználói körből kitörve átlagosan évente duplázzák a felhasználóbázisukat. 2019. decemberben átlépték a 40 ezer fős felhasználószámot, tavaly több mint 2,1 millió darab számlát állítottak ki összesen 314 milliárd forint összértékben.
Nő a piac, de a konkurensek is
A magyar online számlázási piacon megkerülhetetlen a Kulcs-Soft és a Számlázz.hu, ezek elterjedtségétől még messze van a Billingo – igaz, más is célközönség. „A 2019. év eleji, Enettől megrendelt kutatásunk szerint a Számlázz.hu piaci részesedése mintegy 16 százalék volt, ami a saját aktuális adataik szerint azóta 22 százalékra nőtt. Az említett kutatás szerint a Billingót szórványosan említették a megkérdezettek. Vonzónak tűnhet a friss, startupos, laza kommunikáció, láthatóan nagy hangsúlyt fektetnek a dizájnra, amivel egy jól körülhatárolható réteget céloznak meg” – mondja megkeresésemre a konkurens Számlázz.hu szolgáltatás-fejlesztési vezetője, Stygár László.
A legnagyobb kihívásnak az iparágban ő azt látja, hogy a technológia gyorsan fejlődik, számtalan új lehetőséggel kecsegtet, jól kell eltalálni a fókuszt, hogyan lehet minél több szolgáltatást nyújtani anélkül, hogy elaprózná magát a cég. Ugyanakkor előny, hogy a jogszabályok is egyre nagyobb teret engednek – szerencsére. „Ebben az iparágban az marad sikeres, aki mindent egy helyen biztosít. Ez a minden pedig a fintech megoldások, az információ és a vállalkozások, vagyis ahol a legtöbb vállalkozás a legtöbb szolgáltatást használja” – világít rá Stygár.
A Számlázz.hu terve a
vállalkozások legszélesebb körű kiszolgálása és a legteljesebb felhasználói
élmény, kicsit konkrétabban a teljesen automatizált pénzügyi háttér, ami növeli
a vállalkozások hatékonyságát. „Egy szilárd alap biztosítása a fő cél. Mint egy
22. századi közműszolgáltató, a vállalkozások közműszolgáltatója” – mondja Stygár.
Hasonló az irány a Billingónál is: nem egyszerű számlázócég akarnak lenni, hanem a vállalkozások és magánvállalkozók pénzügyi vezetője. Ehhez folyamatosan bővítik a szolgáltatásokat. Lehetőség például céginformációs szolgáltatás beépítése vagy a banki folyószámlára való rácsatlakozás, amire építve cash-flow-elemzéseket tudnak nyújtani, tudni fogja a rendszer, ha hitelre van szüksége az ügyfélnek, és testreszabott ajánlatokat is adhatnak. Mindeközben kínosan ügyelnek arra, hogy a felület megmaradjon annál a bizonyos faék egyszerűségnél.
Fekete Dániel tulajdonrészének nagy részét azóta kivásárolta Sárospataki, de nem engedte el a céget, 2 százalékot megtartott belőle / Fotó: Sebestyén László
2020. második negyedévétől csavarnak egyet az árazáson is. Most is van ingyenes és fizetős verziójuk, azonban még jobban kinyitják a freemium szolgáltatásokat: jelenleg maximum 20 számlát lehet kiállítani vagy összesen 250 ezer forintig per hó – a limitet eltörlik, és csak funkcionalitásbeli különbségek lesznek (egyféle számlasablon, nincs elektronikus aláírás stb.). A fizetős verzió, a Prémium mód évi 12 ezer forint plusz áfáért korlátlan számú számlasablont kínál, egy fiókhoz korlátlan felhasználó kapcsolódhat (ez segít kiszűrni, ha valaki a cégen belül kiszámlázással mutyizna), és lehetőség van webáruházi integrációra.
Szigorít a NAV, ez jó nekik
A számlázás – ha lassan is, de egyértelműen – halad a papírsalátáktól a digitalizáció felé, amihez még egy löketet adnak az egyre szigorúbb adóhatósági szabályozások. Jelenleg a 100 ezer forint áfahatár fölött be kell küldeni elektronikusan is a NAV-nak, azonban 2020. július elsejével eltörlik határt, és már minden belföldi adóalanynak kiállított számlát automatikusan be kell küldeni az adóhatóságnak. 2021. január elsejétől pedig a magánszemélyek és a külföldiek részére kibocsátott számlákról is adatot kell szolgáltatnia a számlázónak a NAV felé. (Ezzel együtt a személyijövedelemadó-bevalláshoz hasonlóan az áfa-bevallások tervezetét is elkészíti a hatóság, amit csak jóvá kell hagyni a vállalkozásoknak, vagy szükség esetén kiegészíteni.)
„Ez óriási lehetőség. Bezárulnak a kiskapuk, ami a magyar piacon minden vállalkozást és vállalkozót az online számlázás felé fog terelni.”
Ennek érdekében a külföldi piacra lépést is eltolják, hogy 2020-ban csak a magyar piacra tudjanak koncentrálni. Sárospataki szerint nagyságrendileg 3-400 ezer potenciális új ügyfél fog megjelenni az online számlázási piacon. A terv, hogy ebből százezret a Billingóhoz csábítsanak. Többek között ehhez a Minősített Könyvelők Egyesületén keresztül is több tízezer új ügyfélre számítanak. De másik csatornán, a bankokkal való együttműködésekkel is igyekeznek maguk felé terelni az ügyfeleket.
Az egyre szigorúbb NAV Sárospataki Albert szerint nekik előny: a környező országok ebbe az irányba lépnek, ez segíthet a régiós terjeszkedésben / Fotó: Sebestyén László
Eddig az Erstével és a K&H-val kötött ilyen megállapodást, amivel rengeteg új potenciális ügyféllel kerülnek kapcsolatba. A bankoknak pedig ez azért érdekes, mert többletszolgáltatást adhatnak és növelni tudják az ügyfeleik elégedettséget – mondja megkeresésemre Kökény Roland, a K&H kkv-szegmensének marketingvezetője. „Az online számlázó használata az egyik olyan digitalizálható ügyviteli folyamat, amely nagy mértékben megkönnyíti a cégvezetők mindennapjait, átláthatóbbá, hatékonyabbá teszi a számlák kiállítását, nyomon követését.” Azt leszögezi, hogy az együttműködés elindulása óta rövid idő telt el, de úgy látja, hogy a kezdeményezésnek pozitív a fogadtatása. Budapesten több rendezvényen kifejezetten könyvelők számára is bemutatták az együttműködést, akik nagyon szurkolnak, hogy minél több K&H ügyfél éljen az egyéves díjmentes kedvezménnyel és induljanak el az online számlázással, hiszen ezzel a könyvelőik munkáját is megkönnyítik.
Cél: régiós piacvezetőnek lenni, aztán egy jó exit
Ha az új szabályokkal stabilan megvetették a lábukat, akkor 2021 már a külföldi terjeszkedésről szólhat. A környező országok elemzése alapján Romániában látják a legnagyobb fantáziát, ott készítik elő a terepet. „A potenciális piac dupla akkora, jelenlegi felhasználószámban azonban ott tartanak, mint Magyarország négy-öt évvel ezelőtt.” A legújabb ügyfélszolgálatosokat már úgy veszik fel, hogy beszéljenek románul. Ezután következhet Szlovákia és Csehország.
A Billingo a Forbes Flow-n is bemutatkozott egy pitch-csel
A külföldi terjeszkedés előkészítéséhez vezetőt is igazoltak: „hazacsábították” Laczó Dánielt. Ő több külföldi startup nemzetközi üzletfejlesztésén is dolgozott: először a ma már a Booking.com cégcsoporthoz tartozó Agoda közel-keleti piacait egyengette, utána a Cobone.com sales-igazgatója volt a cég 2015-ös exitéig. A legnagyobb dobása pedig a közel-keleti Uber, a Careem nemzetközi terjeszkedésének felügyelete volt régiós sales- és partnerkapcsolati igazgatóként. A startup első 30 alkalmazottja között volt (céges részvényprogramon keresztül részvényes is), 2015 és 2019 között a cég 3000 főre nőtt, és már 40 millió felhasználó használta a fuvar-, ételkiszállítás- és fizetési szolgáltatásait 16 országban, amikor a Careemot az Uber felvásárolta 2019. májusban 3,1 milliárd dollárért.
Laczó Dániel is jól keresett a Careem 3,1 milliárd dolláros felvásárlásán / Fotó: Sebestyén László
Laczót és Sárospatakit egy közös barátjuk hozta össze egy nemzetközi konferencián, és egyből klappolt a gondolkodásmódjuk és az elképzelésük egy cég vezetéséről. Laczó 2019 őszén be is vásárolta be magát Billingóba, 7,5 százalékos tulajdonrésszel. Az üzletfejlesztésen túl az ő feladata lesz bevezetni a cégben a részvényesi programot.
„A saját példámon tapasztaltam, micsoda motivációt tud jelenteni, hogy nemcsak egy alkalmazott vagy a munkahelyeden, hanem tulajdonostárs. Nemcsak a fizetésért dolgozol, hanem azon, hogy minél eredményesebb és magasabbra értékelt legyen a cég, és végül te is részesülsz a learatott babérokból. Az én dolgom lesz, hogy ezt a hosszú távú perspektívát átadjam a munkatársaknak.”
Hogy miért pont a Billingóban látott fantáziát egy Uber-felvásárlás után? „A célom, hogy végre egy magyar céget tegyek piacvezető regionális játékossá Európában, és ez a Billingo legyen Albert vezetésével, akiben teljes mértékben hiszek. Meg persze egy újabb szép exitet összehozni.”
Addig ugyan még hosszú út áll előttük, de az első befektetési kör behúzásával már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. Sárospataki szerint reálisan nézve 2020 első negyedévében alá is írhatják. „Nagyságrendileg 6–800 ezer eurós (200–300 millió forintos) befektetést akarunk bevonni, hogy a magyar piacon megszilárdítsuk a helyünket és ki tudjuk alakítani az integrált pénzügyi vezető platformot. Amint ezt zártuk, a második negyedévben már rögtön készítjük is elő a következő körös tőkebevonást a külföldi terjeszkedéshez.”
