Csütörtökön indul a PMÁP-pénzzivatar legintenzívebb része, most aztán igazán érdemes átgondolni, hogy mit kezdjünk a kamatokkal, illetve az inflációkövető papírokban maradó pénzünkkel. Az elmúlt időszak emelkedő kamatszintje kissé átírta a számításokat, íme a legfontosabb szempontok, tudnivalók. Ács világa.
A január végi prológ után most jön a lényeg: repkednek a százmilliárdok, a következő napokban áramlik a legtöbb pénz a kamatot fizető és a következő évre rögtön piaci kamatra váltó Prémium Állampapírokból a befektetőkhöz.
Abban talán megegyezhetünk, hogy nem mindegy, hogy a következő időszakban 4,45 százalékon kamatozik tovább a pénzünk, vagy 7,5-en. Persze ez csak a két véglet és csak a következő három hónapra biztos az utóbbi szám, de mutatja, hogy érdemes minden PMÁP-nyertesnek most kicsit számolnia és döntést hoznia a továbbiakról.
Így lesz a legjobból legrosszabb
A lényeg, amivel már sokszor foglalkoztunk: vége a két évre 35 százalékos PMÁP-időszaknak, az eddigi kimagaslóan legjobb papírból mostantól szinte biztosan a legrosszabb lesz. Az inflációkövető papírnál nagyjából két évre látunk előre, a tavalyi infláció már tényadat, az ideire az elemzői konszenzusos várakozás ad támpontot. Ez persze változhat, de az adott évben előre haladva egyre kevesebbet. Az elmúlt hónapokban pont látványosan emelkedett az infláció, így ma már érdemes 4,5, de inkább már 5 százalékos éves átlagos inflációval kalkulálni.
Rögtön adódik a kérdés: ha megint inflációs para van, akkor hogy lehet gagyi pont az inflációkövető állampapír. Úgy, hogy durván másfél év késéssel követi az inflációt, miközben van olyan kötvény, amely gyorsabban reagál.
A PMÁP akkor nyerő, amikor csökken az infláció, mivel még egy jó darabig az előző év magas inflációja után fizet.
Épp ezt zsebelik be most a befektetők, akik nem féltek időben PMÁP-ot venni.
Számoljunk!
Számoljunk a legmagasabb, 1,5 százalékos prémiummal bíró PMÁP-okkal. (Akinek a papírja ennél kisebb prémiumot fizet – ez a 2026/J, 2027/K –, annak a különbséget, 0,75 százalékpontot le kell vonnia.) A most forduló 2028/I, 2029/I és 2030/I papírok kamata tehát jövő februárig (a tavalyi 3,7 százalékos infláció alapján) 5,2 százalék lesz, utána egy évig (ha bejön az 5 százalékos inflációs várakozás), akkor 6,5 következik. A nagy konkurencia, a három éves Fix Állampapír végig 6,5-öt fizet, tehát ha három évet nézünk, csak akkor érheti utol a PMÁP, ha jövőre 7 százalék közelébe ugrik az infláció, ami alapján majd a harmadik évre tovább ugrik a kamata. (Ebben az is benne van, hogy a Fix negyedévente kifizeti a kamatot, amely újra befektethető.)
Az inflációs ugrás nem zárható ugyan ki, de elég kicsi az esélye, a piaci várakozások lassú csökkenést ígérnek.
Tehát egy évre tuti giga bukó a PMÁP, kettőre szinte biztosan az, de még háromra is nagy valószínűséggel az.
Ha meg még tovább tartanánk, ha emelkedik az infláció, a lejáró Fixből kijövő pénzből is kapunk 3 év után jobb papírt.
Természetesen 1 százalék költséggel bármelyikből ki lehet ugrani, ha időközben új kamatok, új konstrukciók jelennek meg, de akkor miért ne a tuti magasabból fizessük ki azt a jutalékot? Ide tartozik, hogy ha nem legalább középtávon gondolkodunk az állampapírban, és benne van a pakliban, hogy a következő egy-három évben szükségünk lesz a pénzre, akkor érdemes a MÁP Pluszt is figyelembe venni. Kisebb a kamata a Fixnél, cserébe olcsóbb, sőt évente egyszer pár napig ingyenes az eladása.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Bónusz Állampapír lehet a bajnok?
De hogy végképp ne legyen egyszerű, itt van még a Bónusz Állampapír. Emelkedő kamatkörnyezetben szinte biztosan a legjobb lesz. Az elmúlt évet is nyerte és a következő évekre is esélyes. A pénzáramlási adatok alapján viszont a befektetők nem szeretik. A Fix 7 már tavaly ilyenkor is vonzóbb volt, mint a negyedévente változó 8 százalék, most pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy ugyanekkorára nyílt az olló: a Fix 6,5 százalékával szemben a 3 éves Bónusz kamata a héten 7,5 százalékra ugrik, a még 4 és fél év hátralevő futamidővel csábító hosszabb papír pedig 7,05-ön pörög. Ez utóbbi ráadásul a mostani 1,5 százalékos prémiumról az utolsó két évére 2,5 százalékra vált, ennyivel ad majd többet, mint a 3 hónapos diszkontkincstárjegy-aukciókon kialakult hozam.
A várható kamatpálya az elmúlt hónapokban felfelé tolódott el, ez a Bónusznak ad hátszelet, egyre kisebb az esély arra, hogy a következő évben annyira leessen a rövid kamatszint, hogy három éves időtávon a jelenleg kapható 6,5 százalékos Fix legyen a jobb. Tavaly még jó ötletnek tűnt a pénz megosztása köztük akár egyenlő arányban, ma már akárhogy számolgatok, az jön ki, inkább érdemes felülsúlyozni a Bónuszt.
A kivárás is racionális döntés lehet
Úgy tűnik, az első kamatfizetős periódus tapasztalatai se késztették arra az államot, hogy édesítse az állampapírok feltételeit, de azt újra érdemes megjegyezni, hogy januárban nagyrészt az utolsónak érkezett kisbefektetők kezében levő papírok fordultak.
Most viszont nagy arányban privátbanki portfóliókban levő, vagyonkezelt papírok jönnek, itt sokkal nagyobb lehet a visszaváltási arány. Illetve mivel a forint kedvező külső hatások miatt idén eddig erősödik, nő a deviza alapú befektetések vonzereje is.
Továbbra is benne van a pakliban, hogy javítanak a lakossági állampapírok feltételein, ezért a kivárás is racionális döntés. Ez persze nem a beragadást jelenti a PMÁP-ba, hanem például néhány hónapos dkj-vételt.
A legnehezebb döntés nyilván az, hogy ha kevés a 7 százalék, az állampapírból milyen kockázatosabb befektetésbe váltsunk. A tőzsdék történelmi csúcson, arany dettó, miközben van elég kockázat a világban (mindenekelőtt egy futóbolond elnök akciói a pocsolyán túl), valószínűleg lesz jobb beszálló a mostaninál. Ami talán továbbra is nehezen kikerülhető, az a régiónk. Itt a háború végét várva beindult az emelkedés, amire sokan számítottak már tavaly is, de többségükben még mindig meglehetősen alulértékeltek a jó minőségű közép-európai cégek részvényei.
