Minden harmadik magyar tervez valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységet a jövőben, de többségük még csak elméleti szinten foglalkozik a lehetőséggel és csak 25 százalékuk számol azzal, hogy kizárólag ebből biztosítja a megélhetését. Kutatás.
Vonzó a passzív jövedelem, de kevesen aknázzák ki a benne rejlő lehetőséget – derült ki a Profession.hu legfrissebb, 2017 szeptemberi reprezentatív kutatásából. Kiderült: minden harmadik megkérdezett tervez valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységet a jövőben, de többségük még csak elméleti szinten foglalkozik a lehetőséggel és csak 25 százalékuk számol azzal, hogy kizárólag ebből biztosítja a megélhetését. Az így befolyó extra pénzből a legváltozatosabb célokra szeretnének tartalékot képezni a magyarok.
A Profession.hu 1500 főt kérdezett meg, a 18 év feletti internetező lakosságot, nemre, korra és településtípusra reprezentatív az eredmény – derül ki a társaság közleményéből.
A passzív jövedelem az, aminek hangzik, vagyis azok a jövedelemforrások, amit jellemzően nem munkával szerzünk (a munkaidőben megtermelt jövedelem, vagyis a kereset, az aktív jövedelem). A megkérdezettek több mint fele állította, hogy tisztában van a passzív jövedelem definíciójával. Kétharmaduk az ingatlan bérbeadást tekinti ilyen tevékenységnek, felük a pénzügyi befektetéseket is ismeri és 47 százalék a saját szellemi termékből származó bevételt is passzív jövedelemforrásként azonosítja. A magasabb végzettségűek egyértelműen tájékozottabbak a témában, így ők az osztalék és üzletrész, a lízingeltetés vagy a saját szellemi termék fogalmával is tisztában vannak.
A 30 év alatti digitális korosztály a szoftver- és applikációfejlesztés, valamint a saját internetes vállalkozás nyújtotta bevételszerzési lehetőségeket ismeri jobban, szemben a pénzügyi befektetésekkel.
Nem vagyunk elég bátrak
A fentiek ellenére a válaszadók 83 százaléka mégsem végez semmilyen passzív jövedelmet biztosító tevékenységet. Azok közül, akik mégis, a legtöbben (7%) a tőkeigényesebb pénzügyi befektetésekben és ingatlan bérbeadásban (6%) látták meg a lehetőséget, míg egészen kis hányaduk (3%) az MLM típusú ügynöki tevékenységbe fekteti erőforrásait. Ezek a tevékenységi formák jellemzően a fővárosban élők körében népszerűek, a vidéki lakosság szinte alig mutat ilyen aktivitást.
A kérdőívet kitöltők majdnem kétharmada csupán jövedelemkiegészítő tevékenységnek tekinti passzív forrásait. Mindössze 16 százalékot tesznek ki azok, aki kizárólag így teremtik elő a megélhetéséhez szükséges pénzt és 25 százalék tervezi, hogy hosszú távon ebből akar megélni. Több mint felük viszont folyamatosan keresi az új alternatívákat és fejlesztési lehetőségeket.
Az érdekeltek 70 százaléka havi szinten kevesebb, mint 10 órát fordít passzív jövedelemszerző tevékenységének fenntartására és mindössze 13 százalékuk fordít teljes vagy részmunkaidőnyi energiát ilyen tevékenységre.
A lelkesedés jellemzően a tervezési fázisig tart
Ami a jövőt illeti, minden harmadik megkérdezett tervezi, hogy belekezd valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységbe. A legnépszerűbbek a tradicionális eszközök – az ingatlan bérbeadás (12%) és a pénzügyi befektetések (12%) – de vonzó az internetes vállalkozás indítása (7%) és a saját szellemi termék kamatoztatása is (6%).
A lelkesedés a gyakorlati megvalósítás szintjére csak ritkán jut el: 65 százalék mindössze komolyan fontolgatja a lehetőséget, és csupán 14 százalék folytat tanulmányokat kifejezetten ilyen cél érdekében. A válaszadók 10 százaléka jutott el a piackutatásig vagy a pénzügyi tervezésig.
A passzív bevételszerzést tervezők 84 százalékát egész egyszerűen a több pénz motiválja. 34 százalékuk a munkaadójától szeretne függetlenedni, 27 százalékuknak a rugalmasabb időbeosztás a vonzó. Minden ötödik válaszadó a kapcsolatrendszerét szeretné bővíteni ilyen módon.
A válaszadók több mint fele előre meg nem határozott célra szeretne tartalékot képezni.
Míg a fiatalabb korosztály jellemzően nyaralásra, tanulásra, esküvőre, drága holmik vásárlására fordítaná az extra bevételt, addig a középkorú népesség a gyermekek oktatását tervezi ebből a jövedelemből megoldani. Az ötven fölöttieknek és a magasabb végzettségűek számára a nyugdíj kiegészítés és az öngondoskodás a legfőbb cél.
A meglévő tudásunkból gazdálkodunk
A passzív jövedelemszerzés iránt érdeklődők, vagy már jelenleg is aktívak alapvetően a meglévő tudásukból gazdálkodnak: 70 százalékuk semmilyen plusz tanulmányt nem folytatott az adott tevékenységhez kapcsolódóan. 13 százalék vágott bele valamilyen OKJ-s tanfolyamba, 9 százalék kezdett nyelvtanulásba annak érdekében, hogy eredményesebb legyen az adott területen. Fizetős vagy ingyenes online kurzusokon csupán 6 százalék vett részt.
