Látványos növekedést
értek el 2007-hez képest mára az ingatlan- és az albérletárak Európában, azon
belül Magyarországon is. 2013 után azonban az áremelkedés jóval meghaladta a
bérleti díjak drágulásának mértékét, ami nem kedvezett a bérleti hozamoknak, de
a kiadási célú lakásvásárlás még mindig jó üzlet lehet – derül ki az
OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzéséből.
Az Eurostat adatai szerint az
ingatlanárak EU-s átlagban az elmúlt 12 évben 19 százalékkal, a bérleti díjak
pedig 21 százalékkal emelkedtek. Magyarországon ez idő alatt a lakások 60
százalékkal (a harmadik legnagyobb drágulás az EU-ban), az albérletek 67,8 (a
negyedik legnagyobb drágulás az EU-ban) százalékkal drágultak.
Amíg a válság alatt az ingatlanárak csökkentek, a bérleti díjak töretlenül emelkedtek az EU-s átlagban és a magyar viszonylatban is.
A 2008-as válság miatt a a
magán- és kiadási célú kereslet és az árszint is visszaesett, az albérleti
piacon viszont ilyen elmozdulás nem volt, mert a potenciális lakásvásárlók is
inkább az albérletet választották. Így utólag remek befektetésnek bizonyult a 2008
és 2013 között a kiadási célú ingatlanvásárlás.
A V4-ek viszonylata
A visegrádi régió országaiban
az elmúlt 12 évben különböző trendek rajzolódtak ki. Szlovákiában az
ingatlanárak növekedése sokkal nagyobb volt, mint a bérleti díjaké: az előbbi
közel 40 százalék, az utóbbi nem éri el a 20 százalékot. Csehországban és
Lengyelországban fordított a helyzet, ott az albérletárak nőttek többet.
Csehországban még a magyarországitól is sokkal nagyobb volt bérletidíj-drágulás,
közel 80 százalék, az ingatlanárak 60 százalékkal emelkedtek. Lengyelországban az
ingatlanár-növekedés a 10 százalékot sem érte el, szemben az albérletárak több
mint 40 százalékos növekedésével.
Budapest és a vidéki nagyvárosok
A kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül
a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is
realizálható volt Budapest belvárosában. Ez mára 4-5 százalékra csökkent. A vidéki
nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten
továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy
ingatlanbefektetés. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen
– a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül –
szintén a hozamnövekedés ellenében hat.
A későbbi eladással spekulálóknak továbbra is
jó befektetési lehetőséget jelent a némileg lassuló ütemű, de országos átlagban
jelenleg is tapasztalható árnövekedésben az
ingatlanvásárlás, de ebben a piaci helyzetben a megfelelő ingatlan kiválasztása
komoly szakértelmet igényel, érteni kell az adott ingatlantípussal és
lokációval kapcsolatos tendenciákat is. Így a váráslás előtt érdemes körültekintőbben
szemlélni a lehetőségeket.
