A héten az EKB rendkívüli ülést tartott, tegnap a Fed jött ki a várva várt döntéseivel. Ma a magyar jegybank is lépett váratlanul. Küzdelem az infláció ellen, de a kellő rugalmassággal és óvatossággal.
A világgazdaság küzd az inflációval, a nagy jegybankok korábban elképzelhetetlen lépésekre szánják el magukat, de közben rugalmasnak is kell lenniük. Nagyon nehezen szokik le a világ az eddig nyomtatott ingyenpénzről.
Amerika: három évtizede nem látott szigor
A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal emelte meg az irányadó dollárkamatot szerdán az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve (a piac 50 bázispontot várt, bár már egyre többen jelezték, hogy 75 bázispont sem elképzelhetetlen).
- A célsáv teteje így 1,75 százalék.
- A szigor oka egyértelmű: múlt hét pénteken a várakozásokat szintén meghaladó módon, 41 éves csúcsra emelkedett az infláció.
- Emellett folytatják a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését, vagyis a mennyiségi lazítást (ez a májusban kiadott tervek szerint halad).
- A Fed-elnök Jerome Powell szerint ilyen mértékű emelésre nem biztos, hogy sor kerül a jövőben (persze korábban épp ő mondta, hogy ilyen szigorra nem lesz szükség).
Az infláció elleni küzdelem fájdalmas Amerikában is, elemzők aggódnak az amerikai gazdaság teljesítménye miatt és a lakosságot 2008 szelleme is kísérti. A jelzáloghitelek kamatai a várakozások szerint meghaladhatják a 6 százalékot, vagyis
2008 óta a legmagasabb szintet érhetik el.
Európa: a déli országok adóssága is kockázat
Noha a mostani nagyon sok dimenziójában különbözik attól, amit 2008-tól kezdve átéltünk, sokaknak juthat eszébe most az az időszak: az Európai Központi Bank (EKB) megint aggódhat a déli tagállamok adóssághegyei miatt, elsősorban Olaszországgal van gond.
Egy hete az EKB-elnök Christine Lagarde már bejelentette, az inflációs kockázatok miatt az EKB komoly szigorításba kezdhet. Érthető, ha a központi bankok által biztosított likviditáshoz szokott piacok idegesek lettek, de látványos volt az ijedtség a felfele kúszó kötvényhozamokban. Mit jelent mindez? A nyakig eladósodott déli tagállamok adósságfinanszírozása megdrágul, épp akkor, amikor a monetáris szigor hűteni fogja a gazdaságot.
A szigor mellé így elkél némi rugalmasság is: az EKB be is jelentette, hogy a kötvényhozamok lenyomása érdekében lépni fog. Vásárolni, mi mást? Közben dolgoznak egy olyan eszközön, ami enyhítheti a déli tagállamok finanszírozási gondjait, de nem üzeni azt a befektetőknek, hogy nem veszik komolyan az infláció elleni küzdelmet.
MNB: kamatemelés, nem rendkívüli, de rendkívüli időpontban
A magyar jegybank az egyhetes betéti kamaton keresztül próbálkozik elfojtani az inflációt, egyelőre kevesebb, mint több sikerrel, miközben a héten a forint kétszer is történelmi mélypontjára gyengült az euróval és a dollárral szemben. Levegőhöz csak épp azért jutott a magyar deviza, mert az EKB döntése után az euró gyengült a dollárral szemben.
Bevett gyakorlat volt eddig, hogy az MNB hetente egyszer nyúlt az egyhetes betéti kamathoz, a hónap végén általában, most mégis volt tenderük.
Ez is üzenet, még ha nem is a leghangosabb: figyeljük az inflációt, lépünk, ha kell.
A kamatszint a rendkívüli emelés után 7,25%-ra változott. Ehhez a jegybank – amúgy szokás szerint – nem fűzött kommentárt.
Nagy munkában tehát a jegybankárok, mert évtizedek óta nem látott ellenséggel kell leszámolni, az inflációval, de úgy, hogy közben a gazdaságok és a háztartások se roppanjanak bele.
Itthon közben a kabinet az árstopok fenntartásáról is döntött. Ez már csak azért is érdekes, mert a hazai baromfiipar legnagyobb csoportjának tulajdonosa épp a hét elején beszélt arról a Forbes.hu-nak, hogy az inflációt a munkaerőhiányos környezetben emelkedő bérek miatt a magyarok még nem is érzik meg annyira, mint a nyugati országokban, de az árstopok kivezetése után nagy összeomlás jöhet.
