Türelem és türelem – hangzott el a jegybank ez évi utolsó kamatdöntése utáni sajtótájékoztatón. 27 százalékos inflációra és változatlan kamatkondíciókra felkészülni.
Sajtótájékoztatón beszélt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke (lásd a borítóképen) a jegybank aktuális kamatdöntésének hátteréről, illetve a jegybank jövő évi kilátásairól.
Infláció
A Portfolio tudósítása szerint Virágék decemberben még az inflációs biztos növekedését látják.
Decemberben az üzemanyag-ársapka eltörléséből 2 százalékpont jelenhet meg az inflációban, maradék fél százalékpont pedig majd januárban.
Így számítanak 26–27 százalékos decemberi inflációra a Központi Statisztikai Hivatal novemberi, 22,5 százalékos adata után.
A magasabb inflációs szint 2023 első negyedévében is velünk maradhat, 2023 első felében hosszan elnyúló tetőzésre számítanak, érdemi lassulás pedig Virág szerint már csak a jövő év közepétől indulhat el.
Az idei évre 14,6 százalékos átlagos áremelkedéssel számolnak, ez jövőre 15–19,5 százalékra emelkedhet. 2023 végére már egy számjegyű inflációval számolnak, a jegybanki célsáv elérésére pedig 2024-ben számítanak. Az alelnök a legnagyobb kockázati forrásként az orosz-ukrán háborút jelölte meg.
A jegybank korábbi, szeptemberi prognózisai az idei évre még csak 13,5–14,5 százalékról, 2023-ra 11,5–14 százalékról, 2024-re pedig 2,5–4 százalékról szóltak.
Ezek közül tehát most a jövő évi várakozásait rontotta le jócskán, 15–19,5 százalék körülre.
Ami a globális inflációt illeti, arról azt véli Virág, hogy már túl vagyunk a csúcson, még ha előttünk is lehet a konjunktúra érdemi lassulása. A profit húzta infláció Virág szerint releváns új fogalom mára, meglátásuk szerint ugyanis a vállalatok a jövedelmezőség érdekében a kelleténél nagyobb áremelésekkel operáltak.
Egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter szintén kedden tartott sajtótájékoztatót, melyen egyebek mellett elhangzott: a kormány jövőre 15 százalék körüli inflációval számol.
GDP-bővülés
A nagyfrekvenciás adatokból azt látják, az év végén is folytatódhatott a magyar gazdaság lassulása, a helyzet pedig 2023 első felében is ugyanez lesz. Viszont a munkaerőpiac helyzete stabil, a cégek a munkaerő megtartása mellett vannak, Virág szerint pedig nem feltétlen a munkaerőpiacra fog hatást gyakorolni a válság.
Ami a gazdasági növekedés ütemét illeti, az idei 4,5–5 százalékos ütem utána jövőre jelentős lassulásra, 0,5–1,5 százalékkal készülnek, 2024-re pedig 3,5–4,5 százalékra gyorsulhat fel a növekedés.
Kamat
Szükséges a kamat, kulcsszó a türelem,
mondja Virág a szigorú monetáris kondíciók és a 18 százalékos irányadó kamat fenntartásáról. Utóbbiról összefoglalja: a 18 százalékos egynapi betéti kamatra szükség van, ezt türelmesen is fogják kezelni.
Szerinte addig szükség is van az ősszel bevezetett eszközökre, míg trendszerű változás nem következik be a kockázati megítélésünkben akár a külső befektetői hangulat, akár olyan belső tényezők révén, mint az uniós megállapodás és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása.
Megjegyzi, a fejlett jegybankok még emelnek, nyomás alatt tartják a fejlődő jegybankokat, ehhez mérten kell alakítaniuk a kamatkondíciókat.
Mint arra számíthattunk is, mai kamatdöntésén a jegybank változatlanul hagyta a kamatkondíciókat. Avagy az alapkamatot 13 százalékon hagyta, a kamatfolyosó két szélét pedig 12,5 és 25 százalékon.
