Újabb rekordot döntött a messze legnépszerűbb magyar abszolút hozamú befektetési alap, az OTP Supra, illetve kezelője, Szalma Csaba: immár 250 milliárd forint van az alapban. Egy olyan időszakban, amikor ebben az alapkategóriában is jó pár hónapja folyamatos a kemény pénzkiáramlás, az öt évre 4,95 százalékos hozammal csábító Magyar Állampapír Plusz pedig mindenhonnan elszívja a megtakarításokat.
A Supra, illetve kezelője már a magyar Forbes legelső számában szerepelt a Sztáralapkezelők című összeállításban – ők azok, akik abban az abszolút hozam műfajban emelkedtek ki, ahol szinte bármibe lehet fektetni a minél magasabb hozam érdekében. A Supra már 2013 előtt is igen jól teljesített, aztán három évvel később jött az egyetlen komolyabb megingás, amikor a svájci frank sávjának általános megdöbbenést okozó eltörlésére nem számított az alap kezelője, az elszabaduló árfolyam pedig tekintélyes veszteséget okozott a Suprának.
De ezt is hamar ledolgozta és ma is impozáns hozamadatokkal tűnik ki: az elmúlt egy évben 12,1 százalékot hozott, az öt éves hozam évi 5,6, a tíz éves pedig évi 12,9 százalék.
Amikor tavaly novemberben beszélgettünk a 2013-as korábbi cikk sztáralapkezelőivel, Szalma Csaba volt közülük a legoptimistább az idei folyamatokat illetően. De nem ettől csinált kiemelkedő hozamot az alap, nem annyit tesz, hogy ül a részvényekben és kész. Sokféle, átlagügyfelek számára sokszor bonyolultnak tűnő ügyletet köt, a portfóliókezelő elmondása szerint idén például nagyon bejött, hogy hosszú hátralevő futamidejű kötvényekkel élték meg a nagy európai hozamcsökkenést, majd időben le is fedezték a pozíciót.
Szalma Csaba. Fotó: Orbital Strangers
Bejött, hogy
sok román eszközt tartottak és hogy a devizapiacon a forint lejtmenetére
játszottak. Szalma Csaba ma is azt mondja, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem
bánja, hogy kvázi csúszó leértékelésben van a forint és úgy tűnik, hogy amíg ez
fájdalommentesen fenntartható, a trend így is marad. Szintén komoly nyereséget
hozott az, hogy az olajár emelkedésére tettek.
Érdekes módon az év első felében még kiáramlás volt a Suprából is és pont amikor a MÁP Plusz elszívó hatása elért mindent nyártól, ide mégis érkezni kezdett a friss pénz.
Szalma Csaba szerint ez a kiemelkedő hozam miatt lehet, úgy tűnik, a magyar befektetők továbbra is a visszamenőleges hozamok alapján döntenek és nyártól ez a Supránál elkezdett extrémen magas lenni, leginkább ami az év indulása óta mért teljesítményt illeti.
Tavaly decemberben ugyanis volt egy kis megrogyás nem csak az amerikai részvénypiacon, hanem a Supra eszközértékében is, viszont az év elejétől számolva ma is közel 20 százaléknál tart az alap. Ilyen rövid időszakot amúgy abszolút hozamú alapoknál nem érdemes nézegetni, de szinte biztos, hogy a befektetők mégis leginkább e miatt találták meg nyártól nagyobb pénzekkel a Suprát.
Néhány éve
még arról beszélgettünk Szalma Csabával, hogy a befektetők nem szeretik a
volatilitást. Hiába magas az alap hozama, ha közben nagyon ugrál az
eszközérték, félnek tőle. Ezért még 2011-ben levitték a változékonyságot, viszont
tavaly tudatosan újra megnövelték. „Lépni kellett, mert langyos termékkel nem
lehet új pénzeket bevonzani” – mondja a portfóliómenedzser, utalva arra, hogy
az elmúlt években a lakossági állampapírok irreálisan magasan tartott kamata
minden alapkezelőt az addigi stratégia átgondolására késztette. A MÁP Plusz
ennek lett a kicsúcsosodása, a közel 5 százalékos kockázatmentes hozammal csak
nagyobb kockázatvállalással tudják felvenni a versenyt az alapkezelők.
Szalma Csabát
eddig sem zavarta, hogy nagyra nő az alap, kollégáival ugyanolyan stratégiával
fektet be, mint amikor ötöd ennyi pénz volt a Suprában. Az alap mérete miatt
persze kiesnek a célpontok közül a közepes magyar cégek részvényei, de a
világban mindig vannak és lesznek jó lehetőségek.
