A Fidesz eddig ötször mondott nemet a törvénymódosító javaslatra, pedig az EU-s átlagnál itthon kevesebb a munkaszüneti nap.
Mi történt? Balassa Péter országgyűlési képviselő, aki ennek érdekében ismét törvénymódosító javaslatot nyújtott be, hogy több európai államhoz hasonlóan hazánkban is legyen munkaszüneti nap december 24-e.
Balassa javaslatában kiemelte, hogy 2023 decemberében is már több kereskedelmi szolgáltató (Lidl, Rossmann, Penny) lehetővé tette, hogy a dolgozóik szenteste a szeretteikkel, a családjukkal legyenek.
Kontextus. A javaslat nem most először kerül terítékre, a Szenteste munkaszüneti nappá tételét legutoljára tavaly söpörte le a Fidesz, immáron ötödjére.
Akkor Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (ma már Nemzetgazdasági Minisztérium) parlamenti államtitkára válaszában tavaly a gazdaság teherbíróképessége szempontjából érvelt a Szenteste munkaszüneti nappá tételével szemben.
EU-s szint. Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van:
- január 1.,
- március 15.,
- nagypéntek,
- húsvéthétfő,
- május 1.,
- pünkösdhétfő,
- augusztus 20.,
- október 23.,
- november 1. és december 25–26.
A tizenegy munkaszüneti nap egy nappal kevesebb az uniós átlagnál. A szomszédos országokban jellemzően az EU-s átlagnál is többet hiányozhatnak a kollégák.
- Romániában és Szlovákiában 15,
- Horvátországban 14,
- Ausztriában 13,
- míg Ukrajnában 12
munkaszüneti nap van egy évben.
Az országgyűlési képviselő szerint nem állja meg a helyét a Fidesz azon érve, hogy a munkaszüneti napok számának növelése gyengítené a versenyképességet és GDP-kiesést okozna, hiszen december 24-én kétségkívül a kereskedelemből folyik be a legtöbb bevétel, de ezen vásárlásokat az emberek más napokra is be tudják ütemezni, különös tekintettel arra, hogy az advent alatt gyakorlatilag végig – hétvégente is – nyitva tartanak a boltok.