Tovább gyorsult az infláció tavaly decemberben, az elemzők ugyanakkor még nagyobb áremelkedésre is számítottak. Jelentősen drágultak az élelmiszerek, az árstop feloldása után pedig már a benzin ára is emelkedett.
Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy az infláció tovább gyorsult a novemberi 22,5 százalékról.
Utoljára közel 27 évvel ezelőtt, 1996 márciusában mértek a mostaninál is nagyobb áremelkedést.
Több mint 80 százalékkal drágult a sajt
Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább a KSH közlése szerint. Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, de egyes résztételek több mint 80 százalékkal drágultak:
- leginkább a sajt (83,2 százalék),
- a tojás (82,7 százalék),
- és a kenyér (81,1 százalék) ára emelkedett.
A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt.
Már nem volt benzinárstop
A hónap nagy részében már éreztette hatását a benzinárstop december 6-i eltörlése. Elemzők korábban arra számítottak, hogy az árstop-stop 2-2,5 százalékponttal dobhatja meg az inflációt. A KSH szerint decemberben a járműüzemanyagokért 27 százalékkal többet kellett fizetni. Mivel az üzemanyagok 6,5 százalékos súllyal szerepelnek a hivatalos fogyasztói kosárban, ez azt jelenti, hogy kevesebb, inkább 1,8 százalékpont lehetett az inflációs hatás.
- A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, százalékkal kellett többet fizetni.
- A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4 százalékkal drágultak.
- A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 30, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a sport- és múzeumi belépők 22 százalékkal kerültek többe
Jegyezzük meg: 14,5 százalék
Megvan a végleges 2022-es adat is. A KSH szerint 2022 egészében átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző évhez képest.
Ez akkor válik még súlyosabbá, ha mellétesszük, hogy 2021-ben még csak átlagosan 5,1 százalékkal emelkedtek az árak, pedig már akkor is mindenki az infláció elharapódzásáról beszélt.
Utoljára 1997-ben volt még ennél is nagyobb infláció éves szinten (18,3 százalék).
Egy jó hír: lehetett volna magasabb is…
A beérkezett adat magas volt ugyan, ám így is elmaradt az elemzői konszenzustól. A Portfolio által megkérdezett elemzők ugyanis előzetesen több mint 1 százalékponttal nagyobb, átlagosan 25,8 százalékos inflációra számítottak. A Magyar Nemzeti Bank karácsony előtt megjelent előrejelzésében pedig 24,8-27,1 százalék közötti inflációt várt az év végére, tehát még ők is súlyosabb drágulásra számítottak.
Az elemzők szerint már akár év elején tetőzhet az infláció 26 százalékos szint környékén. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint ez jó esetben már januárban, rosszabb esetben márciusban történhet meg 26–26,5 százalék körül.
