Egy fokkal közelebb kerültünk ahhoz, hogy az extraprofit valóban többletnyereséget adóztasson. A költségvetés nem jár jobban a módosítással, viszont egyes bankok adóterhe érdemben csökkenni fog.
Új szabályok szerint kell kiszámítani a hazai bankok által fizetendő extraprofitadót az idei második félévben, derült ki a hétfő esti Magyar Közlönyből. A kormányrendelet értelmében június 30. után már nem a tavalyi nettó árbevétel, hanem az adózás előtti eredmény után kell fizetni a közterhet a pénzintézeteknek.
Így már egy fokkal több értelme van az extraprofit jelzővel illetni a különadót, ugyanis árbevétel helyett már valóban nyereséget fog adóztatni.
Mennyivel többet kell így fizetni?
- 2022-ben a nettó árbevétel 10 százalékát kellett befizetni a bankoknak ezen a jogcímen,
- ez az adókulcs idén 8 százalékra csökkent.
- A második félévtől kezdve pedig az eredmény 13 százalékát kell kicsengetniük 10 milliárd forint nyereségig, a 10 milliárd feletti rész után pedig már 30 százalékot.
Fontos, hogy időarányosan számítják ki a különadót, tehát az első félévben a tavalyi egész éves árbevétel fele után adóznak a bankok, a második félévben pedig szintén az egész éves eredmény felét kell figyelembe venni. (Máskülönben duplán adóztatnák meg a szektort 2023-ban.)
A Portfolio.hu információi szerint a változtatás nem módosítja érdemben a költségvetés bevételeit, ahogy a bankszektor teljes adóterhelése sem változik. A portálnak nyilatkozó informátorok úgy látják, hogy
inkább méltányosabbá szeretné tenni a kormány az extraprofitadót, ugyanis a kamatbevételek nem tükrözték elég jól a bankoknál keletkező többletnyereséget.
- Várhatóan az OTP lehet a legnagyobb nyertese a módosításnak,
- miközben a Raiffeisen, az Unicredit és a K&H járhat vele a legjobban.
