A lakáspiac több mint 30 százalékkal marad el a tavalyi aktivitásától, a babaváró és a csok feltételeinek bővítése pedig jövőre újabb pofont adhat a szektornak.
Az ingatlanok reálértékének csökkenése nem újdonság, a községekben azonban megjelent a nominális árcsökkenés is – derült ki az ingatlan.com keddi sajtótájékoztatóján. Negyedéves szinten 3,4 százalékkal, éves szinten pedig 5,6 százalékkal csökkentek a községi ingatlanárak, ami ekkora infláció mellett jókora reálérték-esést jelent. A 12,2 százalékos szeptemberi inflációs értéknek azonban a nominális MNB-lakásárindex is alatta marad, tehát
országos átlagban is elmondható, hogy csökken egy átlagos ingatlan reálértéke.
Lakáspiac: év végén jöhet a hajrá
Az idei éves infláció 18 százalék körül alakulhat – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer elemzése igazgatóság vezetője. A jegybank jövőre 4-6 százalékra számít, a 3 százalék körüli toleranciasávba 2025 re csökkenhet az áremelkedés mértéke.
A reálbérek azonban továbbra sem emelkednek, a nominális, 16-17 százalékos bruttó éves béremelkedés csak papíron néz ki jól. A munkaerőpiac feszessége mellett Nagy arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg több mint 100 ezer üres álláshely van Magyarországon, ami történelmi léptékben is magasnak számít.
A lakáspiaci aktivitás és kereslet továbbra is csökken éves alapon, folytatódik az ingatlanpiac tavaly óta tartó leszállóága. Az idei első nyolc hónapban 32 százalékkal kevesebb tranzakció volt, mint tavaly. Nagy arra számít, hogy az utolsó negyedévben nagyot hajrázhat a piac, de az egészségesnek tartott 150-160 ezer tranzakció helyett idén legfeljebb 115 ezer üzletkötés várható.
Új lakást hitelből? Na még mit nem!
A hitelpiacot elnézve érthető a visszaesés. A lakáshitel nélküli tranzakciók mindössze 12 százalékkal estek vissza, miközben a használt lakásoknál a hiteles vásárlások 43 százalékkal. A nap legtöbbet mondó számadata az újlakás-vásárlások száma, amikhez hitelt vettek fel:
ez tavaly óta 83 százalékkal esett vissza.
Hiába gondolnánk, hogy a csok és a babaváró enyhített a hitelínségen, a számok nem ezt mutatják. A tavalyi és az idei második negyedévet összehasonlítva a kombinált piaci és csok hitelekre 47 százalékkal kevesebb a kereslet, a babaváró hitelre 43 százalékkal, míg a csok hitelekre 37 százalékkal kevesebben vállalkoztak.
A jegybank arra számít, hogy – mivel a falusi csokos települések tranzakciói a lakáshitel-piac 15 százalékát, az összes tranzakció 28 százalékát teszik ki – a kormány 2024-es támogatásszűkítése csökkenteni fogja a lakáspiaci keresletet. A 30 év alatti nők aránya Budapesten 30 százalék, vidéken pedig 40 százalék körül van, ezért a babaváró hitelek piaca akár 60 százalékkal is visszaeshet 2024-ben. Előrehozott keresletet viszont lát az MNB, hetente 8-10 milliárd forint közötti babaváró hitelt igényeltek az ügyfelek szeptember második felében és október első hetében.
Ezt Korponai Levente, a money.hu vezetője is megerősítette, aki elmondta: június és szeptember között közel 40 százalékkal nőtt a csok és a babaváró hitelek iránt érdeklődők száma. A money.hu-nál további érdeklődés-növekedésre számítanak az év végéig. „A babaváró hitelnél öles léptekkel jutottunk el a duplaakkora kereslethez júniustól szeptemberig. Tavaly decemberig nem derült ki, meghosszabbítja-e a kormány a babaváró hitel és a csok lehetőségét 2023-ra, előtte pedig rekordszámú hitelezés történt. Idén is hasonlóra számítunk” – mondta Korponai.
Akiknek a 120 négyzetméteres lakás is kicsi
A csok és a babaváró iránt érdeklődők 79,7 százaléka városi ingatlant keres, több mint 60 százalékuk pedig családi házat. Beszédesebb adat, hogy az érdeklődők közel 80 százaléka 60 négyzetméternél nagyobb ingatlant keres.
Minden negyedik csok- és babaváró hitelt kereső ügyfél 120 négyzetméternél nagyobb ingatlan vásárlásához veszi fel a kedvezményes hitelt.
Korponai ebből arra következtet, hogy azok élnek még idén ezzel a lehetőséggel, akik több gyereket már nem szeretnének vállalni, hanem a meglévő családjuknak keresnek ingatlant. Nagy szerint a jövőre induló csok+ nyitott kérdéseit, főbb paramétereit – köztük az áfa- és illetékkedvezményeket is – heteken belül megismerhetjük.
Az ingatlanpiac egyik nagy kérdése, hogy azok a vidéki városok, ahol akkumulátorgyárak épülnek, hogyan alkalmazkodhatnak a nagy tömegben érkező dolgozókhoz. „A felfutó régiókban a munkáltatók jelennek meg bérlőként a piacon. Bevett szokás, hogy a vendégmunkások lakhatási támogatást kapnak, vagy a cég bérel nekik ingatlant. Egy Kádár-kockát is kialakíthatunk hat fő lakhatására, de egy ezer fős üzem ezzel nem lesz beljebb. A munkáltatóknak nagy létszámot kell kezelniük, amire átmenetileg konténerváros építése, vagy csarnokokban kialakított szálláshelyek is megoldást jelenthetnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
