A mai kamatdöntést követően háttérbeszélgetést tartott a jegybank: magas szinten tetőzhet az infláció, miközben a gazdasági növekedés a következő hónapokban sem lesz túl acélos. A végeredmény: változatlan kamatkondíciók, távoli jövőbe csúszó kamatcsökkentési ciklus.
Letörte a közeli kamatcsökkentést vizionáló reményeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Virág Barnabás alelnök a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatón beszélt a monetáris politikai döntések hátteréről. Azt már korábban tudtuk, hogy a Monetáris Tanács nem változtatott a főbb eszközökön:
- az alapkamat mértéke 13 százalék maradt,
- az egynapos jegybanki betét és a fedezett hitel kamata pedig szintén változatlan (12,5 és 25 százalék).
Maradtak még a sajtótájékoztatóra is kérdőjelek. Az alapkamat szerepét október óta az egyhetes betéti gyorstender tölti be, ami most 18 százalékon áll. Kérdéses volt az is, hogy a jegybanki kommunikáció mennyire próbálja felkészíteni a közvéleményt egy jövőbeli kamatcsökkentésre.
Nos, Virág Barnabás elég egyértelműen fogalmazott: nincs napirenden az alapkamat csökkentése, és a betéti gyorstendereken is szükséges a 18 százalékos kamat fenntartása.
Jegyezzük meg: platózó infláció
A jegybank számításai szerint jó eséllyel januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció. De ez sajnos nem jelent gyors átfordulást: az infláció lassú mérséklődése, platózása több hónapig is eltarthat. Csak az év második felében várható érdemi lassulás.
Egy ideig tehát még kénytelenek leszünk együtt élni a 20 százalék feletti áremelkedéssel.
Az infláció mögötti szerkezet ugyanakkor éppen átalakul. Eddig az élelmiszerek drágulása vitte a prímet, ám a januári havi áremelkedésben már a szolgáltatások vették át a főszerepet.
Kétszer meggondoljuk, mire költsünk
A magyar gazdaság Virág értékelése szerint jó évet zárt 2022-ben: átlagosan 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami az uniós átlagot is meghaladta. Az év vége már nem volt ilyen szép, ugyanis az utolsó két negyedévben rendre csökkent a gazdasági teljesítmény az előző időszakhoz képest, amivel technikai recesszióba lépett az ország.
„Egyre óvatosabbak a fogyasztói döntések, mindenki kétszer meggondolja, hogy mire mennyit költhet” – indokolta az alelnök a belső kereslet visszaesését. A 2023-as év első felében emiatt lassuló konjunktúrára lehet számítani és csak a második felében indulhat el újra élénkebb gazdasági növekedés.
Valamiben tovább szigorítanak
A jegybank a fő eszközökhöz nem nyúlt ugyan hozzá, de más területeken hozott szigorító intézkedéseket. A bankok szabad likviditásának (gyakorlatilag a bárhova elhelyezhető pénzeszközeinek) egy részét a jegybanknál kell parkoltatniuk, a kötelező tartalékolás szabályait pedig több körben szigorította az MNB.
- Januárban 5-ről 10 százalékra emelték a tartalékrátát,
- A mai döntéssel pedig a kötelezőn felüli, választható tartalékolás után már nem 13, hanem 18 százalékot fizet a jegybank a kereskedelmi bankoknak.
- A módosítások április 1-jén lépnek életbe.
A cél az, hogy a magyar gazdaságban keringő, nagyságrendileg 12 ezer milliárdnyi szabad likviditásból 4-4,5 ezer milliárdot lekössenek az intézkedések. Ezek az összegek kikerülnek a gazdasági vérkeringésből, például a bankok hitelként sem tudják kihelyezni. Ezek összességében tovább hűtik a gazdasági aktivitást és csökkentik az inflációt.
