Magyarország Európa-bajnok az inflációban, de a visegrádi régió sem büszkélkedhet az eredményeivel. Sőt, az áremelkedés nem is nálunk gyorsul a legjobban. De mi miatt aggódhatnak a cseh háztartások és mi fogja átvenni az élelmiszerárak helyét a mindennapi bosszankodásainkban? Régiós inflációs körkép.
Ismét Magyarország lett az inflációs Európa-bajnok. Januárban 26,2 százalékos volt nálunk a drágulás mértéke az Eurostat adatai szerint, ennél jobban egyik uniós országban sem emelkedtek az árak egy év alatt. Sőt, már november óta mi „büszkélkedhetünk” az elsőséggel.
Sokan elemezték már, hogy miért szálltak el ennyire a magyar árak. De mi a helyzet a régiós társainkkal? Mennyire súlyos a magyar inflációs helyzet, ha a szomszédos országokhoz viszonyítunk?
Újra leereszkedett a vasfüggöny
Magyarország első helye mellett az is szembeszökő, hogy nálunk még emelkedett is az inflációs ráta az előző hónapokhoz képest. Mindeközben az Európai Unióban már 3 hónapja mérséklődik az áremelkedés üteme.
A januári infláció az EU országaiban. Forrás: Eurostat
Hervasztó azt is látni, hogy míg nálunk az egy számjegyű infláció egyelőre csak álom, addig az EU 15 országában már most is valóság.
A 27 tagállamból 9 országban még gyorsult az infláció a múlt hónapban, ráadásul ezek kétharmada a kelet-közép-európai régióban található. Egyértelmű a kelet-nyugati megosztottság: Nyugat-Európában már mérséklődni kezdett az inflációs nyomás, viszont a régiónkban ez egyelőre nem látszik.
A visegrádi régió külön kiemelkedik, hiszen a magyarok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok az EU hét legnagyobb inflációt felmutató tagállamai között vannak.
Persze a visegrádi országok közül egyedül hazánkban kell 20 százalék feletti drágulással szembesülni, de a többi régiós országban is bőven két számjegyű, gyorsuló rátákról beszélhetünk.
Ráadásul utóbbi mutatóban „csak” a második helyre sikerült beérnünk: decemberről januárra Csehországban gyorsult leginkább az áremelkedés.
Az infláció (bal panel) és annak változása az előző hónaphoz képest (jobb panel) a visegrádi országokban. Forrás: Eurostat
Miért éppen Csehország?
Az infláció gyökerei Európa-szerte hasonlóak: a visegrádi országokban és az eurózónában is az élelmiszer-, valamint az energiaárak emelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben a dráguláshoz.
Az energiaár-emelkedés éves lefutásában jól látszódik, mikor engedte el Magyarország a hatósági árakat. Sokáig stagnáltak a lakossági árak, ám a rezsicsökkentés augusztusi részleges kivezetésével egy csapásra 49,6 százalékkal emelkedtek.
Az energiaár-emelkedés (bal panel) és a növekedési ütem változása az előző hónaphoz képest (jobb panel) a visegrádi országokban. Forrás: Eurostat
A régió többi országában lassabb ütemben, de szintén fokozódott az energia drágulása. Ezt a rossz szériát egyedül Csehország tudta megtörni. Októberben nagyszabású rezsitámogatást ítélt meg a kormány a lakosságnak, amit az energiaszolgáltató cégeken keresztül, a fizetendő ár mérséklésével érvényesítettek. Így a támogatás az inflációban is érzékeltette a hatását, az energiainfláció egyik hónapról a másikra 48-ról 11 százalékra enyhült.
A cseh támogatás nem bizonyult mindenhatónak, novemberben már 30 százalék fölé szökött az áremelkedés mértéke, idén januárban pedig már a magyar energiainflációt is lekörözték. Ebben az is szerepet játszott, hogy
a rezsitámogatást tavaly év végén kivezette a cseh kormány, idén már árplafont határoztak meg a lakossági energiaárakra.
Az energiaárak pedig úgy tudtak jelentősen emelkedni januárban, hogy még nem érték el ezt a plafont.
A lengyeleknél sem rózsás minden
A cseh példa azért is kirívó, mert januárban a legtöbb országban már enyhült az inflációs nyomás, már ha az energiaárakat nézzük:
- A piaci áram- és gázárak már régen lefordultak a tavaly nyári csúcsaikról.
- Az EU-ban 3 hónapja,
- Magyarországon pedig már 2 hónapja mérséklődik a rezsiár-emelkedés üteme.
- Utóbbi vélhetően azért is, mert a téli enyhe időszaknak és a takarékoskodásnak köszönhetően több háztartás csúszik be az átlagfogyasztás alá – és fizeti a rezsicsökkentett árat.
A lengyelek a csehekhez hasonlóan kilógnak ebből a sorból: a lengyel kormány az energiahordozók kedvezményes áfakulcsait volt kénytelen kivezetni, miután az EU talált némi kivetnivalót a gyakorlatukban. Az eredmény itt is az energiainfláció gyorsulása lett januárra.
Régen volt ilyen: biztató az élelmiszerinfláció
Az élelmiszerek inflációja (bal panel) és a drágulási ütem változása az előző hónaphoz képest (jobb panel) a visegrádi országokban. Forrás: Eurostat
Az élelmiszerinflációt nézve két dolog szúrhat szemet rögtön:
- Magyarország toronymagas első ebben a kategóriában is, több mint egy éve mi vezetjük a régiós listát,
- az inflációs görbék ugyanakkor már mindenütt laposodnak.
Az élelmiszerinfláció enyhülése tehát megkezdődött. (Igen, nálunk is.) Ez biztató jel a jövőre nézve, mivel az áremelkedés egyik legnagyobb húzóereje veszítheti el a lendületét ezzel.
És amikor minden jóra fordulna, jön a benzin
Valószínűleg már januárban is enyhülő inflációt láthattunk volna itthon, ha nem zavar be a képbe egy másik kormányzati intézkedés: a benzinárstop. A hatósági árak 2021 novemberétől kezdve több mint egy éven át voltak érvényben a legjelentősebb üzemanyagtípusokra. A hatása érzékelhető is volt az inflációban, tavaly márciustól kezdve a régióban nálunk emelkedtek a legkevésbé az üzemanyagárak éves összehasonlításban.
Míg nálunk a drágulás mértéke nem érte el a 20 százalékot évközben, addig a többi visegrádi országban 40 százalék fölé kúszott.
Az üzemanyagok áremelkedése a visegrádi országokban. Forrás: Eurostat
2022 végére azért már a szomszédos országokban is megindultak a dezinflációs folyamatok. Nálunk azonban pont ekkorra vált tarthatatlanná a benzinhiányos helyzet: december 6-án elengedte a kormány a hatósági árakat, az üzemanyagárak pedig gyorsan felzárkóztak a piaci szintre.
Gyors helycserés támadással januárban már itthon láthattunk 35 százalék feletti benzininflációt, míg a visegrádi országok egyelőre 20 százalék alatt tartják magukat.
A két nagy inflációfelelős kategória, az energia és az élelmiszer enyhülését látva kimondhatjuk, hogy a benzinárstop elengedése az oka annak, hogy tavaly év végén még nem érte el a csúcspontját a hazai infláció.
Vigyázó szemetek a szolgáltatásokra vessétek
Ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy januárban már tényleg inflációs csúcspontot láthattunk. Bizonyítékunk leghamarabb március 8-án lesz rá, amikor megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal februári inflációs adata. Nagy enyhülésre ugyanakkor ne számítsunk:
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint az infláció az év első felében magas szinten fog platózni, és majd csak az év második felében várható jelentősebb mérséklődés.
Az inflációs helyzet nehezén talán már túl vagyunk, és sem az energia, sem az élelmiszerek terén nem érhetnek már minket nagyobb meglepetések. Ettől még nem dőlhetünk hátra: nem minden kategóriában látszik a drágulási ütemek lassulása.
A szolgáltatások 16,6 százalékos inflációja ugyan még bőven elmarad a 26 százalékos szintektől, de feltűnő, hogy a magyar érték ebben is egyértelműen meghaladja a régiós átlagot. Ráadásul az infláció maga is egyre nagyobb ütemben emelkedik az utóbbi hónapokban ebben a kategóriában.
A szolgáltatások áremelkedése a visegrádi országokban. Forrás: Eurostat
Könnyen lehet, hogy a következő hónapokban nem a sajt árán, hanem az éttermek, a fodrászok és a belépőjegyek elszálló díjain fogunk bosszankodni a baráti beszélgetések alkalmával.
