Sohasem volt még ekkora különbség a fogyasztói árak emelkedése és a kiskereskedelmi forgalom alakulása között. A következő hónapokban enyhülhet a helyzet, viszont az élelmiszerárak helyett már a nyaralás és a bankolás miatt főhet a fejünk.
Folytatódott az infláció lassú lefelé araszolása: áprilisban 24 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez 1,2 százalékpontnyi mérséklődést jelent a márciusi 25,2 százalékos infláció óta. Az eredmény olyan szempontból nem rossz, hogy a korábbi hónapokban csak néhány tizedet volt képes lejjebb jönni az áremelkedési ütem,
de a 25 százaléknyi nagyságrendekhez képest ez a lassulás még mindig csak aprópénz.
Különösen úgy, ha összevetjük a bolti vásárlásokkal. A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban 13,1 százalékkal csökkent tavaly márciushoz képest. Ez azt jelenti, hogy december óta immár sorozatban negyedik hónapja vásárolunk kevesebbet a boltokban. Márciusban ráadásul egy újabb rekord is megdőlt:
sosem csökkent még ekkora mértékben a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben.
Még a koronavírus-járvány legszigorúbb boltbezárása mellett is „csak” 12,4 százalékkal esett vissza a bolti forgalom 2020 áprilisában.
Az infláció és a kiskereskedelmi forgalom volumene Magyarországon. Forrás: KSH
A példa nélküli visszaesés pedig régen látott drágulással párosul. Márciusban az infláció és a kiskereskedelmi forgalom éves változása között majdnem 40 százalékpont volt a különbség.
Sosem volt még ekkora eltérés a két mutató között: rendkívül keveset költünk a boltokban, nem függetlenül attól, hogy az árcédulákon is sokkal nagyobb összegeket látunk.
Legutóbb a 2008-as válság idején láttunk olyat helyzetet, ami nyomokban emlékeztet a maira:
- 2009 novemberében 8,1 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom volumene,
- miközben 5,2 százalékkal emelkedtek az árak.
Az 5,2 százalékos infláció szintén aggasztó a gazdaságpolitikusok számára, hiszen túllépi a jegybanki 3 százalékos célt. Viszont a mai 24 százalékos állapotok láttán a legtöbbünk kiegyezne egy ekkora áremelkedési ütemmel is.
Havi alapon már olcsóbb a sajt és a tej
A ma megjelent inflációs adatokból érdekes következtetéseket vonhatunk le az élelmiszerárakról is:
- az élelmiszerek 37,9 százalékkal drágultak egy év alatt, ami még mindig brutális mértékű
- de a tavaly decemberben mért 44,8 százalékhoz képest nem is olyan tragikus.
- Március óta ráadásul stagnálnak az élelmiszerárak.
- Sőt, ha az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatásokat leválasztjuk a kategóriáról (ahogy a Magyar Nemzeti Bank is teszi), akkor havi alapon már árcsökkenésről beszélhetünk.
A legnagyobb mértékben a friss zöldségek lettek olcsóbbak márciusról áprilisra (-6,8 százalék), de a sajt (-4,1 százalék) és a tej (-2,8 százalék) ára is csökkent.
A telefonszámlák után a banki díjak ugrottak meg
Nem szolgálhatunk ilyen jó hírekkel a szolgáltatásokról: egy hónap leforgása alatt 1,7 százalékkal drágultak. A jelenségről már egy hónappal ezelőtt is írtunk,
- akkor a távközlési vállalatok díjainak emelése állt a drágulás mögött,
- most pedig az MNB elemzői szerint a banki szolgáltatások – az előző évi inflációhoz indexált – átárazása.
Ezen kívül egy hónap alatt jelentősen drágult a belföldi üdülés (+4,9 százalék) és az egyéb távolsági úticélokra vezető utazás (+11,1 százalék).
Tovább enyhülhet a helyzet
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint májusban várhatóan további lassulás jöhet, havi szinten például az üzemanyagok ára lefelé húzhatja az inflációt, mivel az elmúlt hetekben jelentős csökkenés ment végbe.
„Az év hátralévő hónapjaiban a mostani kilátások alapján az infláció lassulására számítunk, a csökkenés dinamikája azonban még kérdéses. Bizonytalanságot okoz többek között, hogy meddig maradnak érvényben a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó ársapkák, valamint, hogy milyen hatással lesz az élelmiszerárakra a kötelező akciók bevezetése” – mondta Németh Dávid. Az inflációs kilátásokat bizonytalanná teszi az is, hogy a csökkenő belső keresletre miként reagálnak a kereskedők és a szolgáltatók.
Nade mikor lesz egyszámjegyű infláció?
Németh Dávid úgy látja, júliusban kerülhet a 20 százalékos szint alá az éves inflációs mutató, decemberben pedig egy számjegyűre lassulhat az árdinamika. Ugyanakkor az infláció éves átlagban 18,5 százalék körül alakulhat.
A Magyar Nemzeti Bank a márciusi inflációs jelentése alapján 15,0 és 19,5 százalék közé várta a 2023-
as inflációt.
- A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint a korábbi inflációs előrejelzés alsó szélének elérése már nem tűnik reálisnak.
- Ugyanakkor az MNB által várt 19,5 százalékos felső határérték átlépésére nincs nagy esély, ahhoz újabb gazdasági sokkra lenne szükség.
