21,5 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Csütörtök reggel publikálta a Központi Statisztikai Hivatal a májusi inflációs jelentést. A KSH tájékoztatója szerint a fogyasztói árak 21,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami jelentős javulás az áprilisi 24 százalék után. Ismét a háztartási energia és az élelmiszerek ára okozza az infláció oroszlánrészét: előbbi 37,2 százalékkal, utóbbi 33,5 százalékkal emelkedett.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek.
2022 májusához viszonyítva így alakultak az egyes élelmiszer-termékkategóriák:
- az édispari lisztesáru 59,6 százalékkal,
- a kenyér 52,7 százalékkal,
- a tejtermék 51,3 százalékkal,
- a vaj és vajkrém 46,8 százalékkal,
- a tej 34,9, a sajt 33,7 százalékkal nőtt,
- míg az árstoppal visszafogott liszt és étolaj 7,2 és 3,5 százalékkal drágult.
A háztartási energián belül a vezetékes gáz 49,1 százalékos, az elektromos energia 27,2 százalékos növekedésért felel.
A szeszes italok 25,8 százalékkal nőttek, míg a tartós fogyasztási cikkek közül leginkább a személygépkocsik drágultak: itt 17 százalékos volt a növekedés. A testápolási cikkek 25,9 százalékkal növekedtek.
A szolgáltatások díja átlagosan 14,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a belföldi üdülés 26,8, a járműjavítás és -karbantartás 23,1, a taxi 22,2, a lakásjavítás és -karbantartás 19,8 százalékkal került többe.
A 21,5 százalékos inflációval változatlanul európai csúcstartó a magyarországi pénzromlás üteme.
A múlt hónaphoz viszonyítva már csökkennek az árak
A 2023. áprilisi árakat tekintve a fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek. Az élelmiszereknél még minimális drágulást lehet látni, ez a kategória 0,1 százalékkal kerül többe az április adatokhoz képest; legfőképpen a sajt (2,3 százalék), a rizs (1,7 százalék), a vaj és vajkrém (1,3 százalék) okolható a növekedésért.
A háztartási energia 3,0 százalékkal mérséklődött, itt főként a gáz ára (6,4 százalék) csökkent.
A szolgáltatások 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, társasházi közös költségért 1,4, lakbérért 1,2 százalékkal többet, a munkahelyre, iskolába történő utazásért pedig 21,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
